Vasárnap életbe lép a nyári időszámítás, vagyis egy órával kevesebbet alszunk. Sokan örülnek a nyári időszámításnak, hiszen tovább marad világos, így több időt tölthetünk a szabadban. Az óraátállítás kérdése azonban évről évre vitát vált ki, hiszen egyre többen kérdőjelezik meg a hasznosságát.
Korábban azzal indokolták az óraátállítást, hogy a több nappali fény csökkenti a mesterséges világítás iránti igényt, ami főként a háztartásokban, a közintézményekben és a hosszabb nyitva tartású üzleteknél jelenthet megtakarítást. Ezek a gazdasági előnyök ma már egyre kevésbé egyértelműek. A modern technológiák, mint például az energiatakarékos LED-világítás vagy a korszerű fűtési és hűtési rendszerek, sokkal nagyobb hatással vannak az energiafelhasználásra, mint az, hogy egy órával korábban vagy később kezdjük a napot.
Egyes friss kutatások szerint az óraátállítás nemhogy nem csökkenti, hanem bizonyos körülmények között még növelheti is az energiafogyasztást. Ennek oka, hogy a fogyasztási szokások nemcsak a világításhoz, hanem a hőmérséklethez és az emberek napi ritmusához is szorosan kapcsolódnak.
Tavasszal, a nyári időszámításra való áttérés után az esték világosabbak lesznek, a reggelek viszont gyakran hűvösebbek. Emiatt sok helyen a reggeli órákban továbbra is szükség van fűtésre, hiszen az emberek a természetes fényhez képest korábban kelnek. Nyáron pedig a hosszabb, világos esték miatt az emberek tovább maradnak ébren és aktívak, ami növeli az elektromos eszközök használatát.
Ráadásul a melegebb esti órákban gyakrabban használják a légkondicionálókat is, ami jelentős többletfogyasztást okozhat.
A nyári időszámítást elsőként az Egyesült Államok vezette be 1916-ban, az első világháború idején, elsősorban az energiatakarékosság céljából. Az Európai Unióban 1996-tól érvényes az egységes szabályozás, ekkortól alkalmazza minden tagállam a nyári időszámítást. Bár az Európai Bizottság már 2019-ben kezdeményezte, hogy 2021-től megszűnjön az évenkénti óraátállítás, azóta sem született megállapodás.
A kérdés újra és újra felmerül: melyik időszámítás természetesebb és kedvezőbb az egészségünk szempontjából – a nyári vagy a téli?
Mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai. A nyári időszámítás inkább az életmódhoz igazodik: előnye a hosszabb, világos este, amely több lehetőséget ad sportolásra, sétára vagy kirándulásra. Emellett a turizmus és a vendéglátás számára is kedvezőbb lehet. Hátránya viszont, hogy a téli hónapokban a reggelek sötétebbek lennének, ami megnehezíti az ébredést, így biológiai szempontból kevésbé természetes. A téli időszámítás ezzel szemben közelebb áll a természetes napirendhez, jobban illeszkedik a szervezet biológiai órájához. Reggel könnyebb az ébredés, és általában kevesebb az alvászavar, valamint a krónikus fáradtság. Ugyanakkor hátránya, hogy a téli időszakban nagyon korán sötétedik, így kevesebb a világos idő a nap végén. A szakértők többsége ezért úgy véli, hogy a téli időszámítás kedvezőbb az emberi szervezet számára.
Az óraátállítás nemcsak a mindennapjainkat érinti, hanem az egészségünkre is hatással van. A szakértők rámutatnak arra, hogy a legnagyobb változás nem magukban a mutatók elmozdításában rejlik, hanem a biológiai óránk felborulásában. Nem csupán egyórányi alvást veszítünk, hanem megzavarjuk azt a finoman hangolt belső rendszert, amely szinte minden testi funkciót szabályoz – a hormontermeléstől és a vérnyomás szabályozásától kezdve az anyagcserén át egészen az immunválaszig. A cirkadián ritmus, vagyis a belső biológiai óra tulajdonképpen egy körülbelül 24 órás belső időrend, amely meghatározza, mikor vagyunk éberek, és mikor kell a szervezetnek lelassulnia, és az alvásra készülődnie. Éppen ezért egyes szakértők a téli időszámítás tartós bevezetése mellett érvelnek.
A fiatalabbak általában jobban alkalmazkodnak az óraátállításhoz. Jómagam is inkább a nyári időszámítást kedvelem, mivel szeretek a szabadban lenni, így ezekben a hónapokban tovább élvezhetem a kint töltött időt.
Az úgynevezett cirkadián eltérés azt jelenti, hogy a munka- és iskolakezdés inkább az órához, mintsem a természetes fényviszonyokhoz igazodik. Ez összefüggésbe hozható az alvászavarok gyakoribb előfordulásával, a mentális egészség romlásával, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával.
Ezért egyre több kutató támogatja a standard, vagyis a téli időszámítás tartós megtartását, mint a lakosság számára biológiailag kedvezőbb megoldást, még akkor is, ha sokan (én is) a hosszú, világos nyári estéket részesítik előnyben.
A szakértők szerint az óraátállítás nem csupán az egészségre van kedvezőtlen hatással, hanem növekedhet a balesetek száma, és a munkateljesítmény is romolhat. Egy korábbi vizsgálat szerint az átállítást követő héten mintegy 6 százalékkal több közúti baleset történik az átlaghoz képest, ami feltehetően a kialvatlansággal és a megváltozott fényviszonyokkal magyarázható.
Emellett egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy a munkahelyi balesetek gyakorisága is emelkedik az óraátállítás után, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a szervezet átmeneti megterhelése valós következményekkel jár a mindennapi életben.
Az átlagember sajnos semmit nem tehet a rendszer ellen, és úgy tűnik, hogy a közeljövőben továbbra is folytatódni fog az órák állítgatása.
Nyitókép: Pixabay
