2024. június 17., hétfő

Otthonunk ékszerei, a kiskertek

Az elmúlt időszakban kitavaszodott. Ezt nemcsak a reggelente az ablakokon beszűrődő napfény, vagy a bennünket felébresztő vidám madárcsicsergés támasztja alá, hanem a virágzó, kizöldülő lombok, az emberekkel megtelő sétányok, parkok, a gyermekzsivajtól hangos játszóterek és az éledező kiskertek is.

A legtöbben a tavasz beköszöntével új mozgásformákat vezetünk be az életünkbe: a felaprított szénnel és fával megpakolt vödörjeink cipelgetését lassanként felváltja a kiskertjeink gondozásához szükséges testmozgások elvégzése, a soha véget nem érőnek tűnő lépések megtétele, a hajolgatás, az apró vető és gyomláló kézmozdulatok sora, majd a kapálás. Szinte mindegyik tevékenység megnyújtja és átmozgatja az alvás során elgémberedett izmainkat.

A kiskertek gondozásának egészségügyi előnyei sem elhanyagolhatóak. Amikor ugyanis műveljük kertjeinket, akkor a friss levegőn vagyunk, ami jó hatással van a hangulatunkra. A testmozgás, illetve a fizikai munka fokozza a vérkeringésünket, erősíti a szív- és érrendszerünket. Az oxigén támogatja a sejtjeink működését, fokozza az agyműködésünket, mindez pedig javítja a hangulatunkat, csökkenti a stresszt, és növeli az energiaszintünket. A napfény rengeteg D-vitaminnal látja el a szervezetünket, ami fontos szerepet játszik a csontjaink és az immunrendszerünk erősítésében, ezenfelül erősítheti a kreativitásunkat, sőt az alvásra is jó hatással van a kutatók szerint.

Az ápolt és a szemet gyönyörködtető kiskert elérése érdekében – legyen az veteményes vagy virágos kert – fontos a megfelelő tápanyagok és az elegendő nedvesség biztosítása is. A sokat emlegetett klímaváltozás, és az a tény, hogy a tavaszaink és a nyaraink is egyre szárazabbak, sokunkat elgondolkodtatott az utóbbi időben, hogy mennyire érdemes is a veteményeskerttel foglalkozni. Több alkalommal megtörtént már velem is, hogy elvetettem egy-két zacskónyi borsómagot, ami virágzáskor igazi éke lett a veteményesemnek, de mire eljutott a beérésig, a hüvelyek összeaszalódtak, és még egy kilogrammnyi termést sem tudtam leszüretelni. Az ebből fakadó dühömet pedig csak tetézte az, hogy a rosszul kikelt sárgarépát hiába vetettem kétszer is újra, semmire sem ment, pedig gyomlálgattuk, kapálgattuk, illetve öntöztük szorgalmasan a férjemmel, aztán a boltokban az öt kilogrammos sárgarépás kiszereléseket 100 dinárért árulták. Talán itt fogyott el az én türelmem is. Majd követni kezdtük a többi ember példáját, akik úgy gondolták, hogy ha kukoricával vetik be a veteményeskertet, amit a kézi betakarítás után értékesítenek, akkor a befolyt összegből fedezni tudják a zöldségszükségleteik legalább egy bizonyos százalékát. És azt kell mondanom, hogy valamilyen szinten igazuk is lett. A veteményesben vetett kukorica ugyanis erősebb a határinál is, és hasznot termelt. Igaz, a veteményeskert nagyságától is függ, mennyi az annyi, de sosem éreztük mínuszban magunkat, vagy azt, hogy hiába vergődünk.

Azok az emberek, akik faluban vagy kisvárosban élnek, és továbbra is kitartóan művelik a veteményeskertjüket, februárban már elvetették a sárgarépát, a zöldséget és a borsót, sőt már biztosan túlestek az első gyomlálási körön is, és már pontosan tudják, hogy a március folyamán elvetett burgonya mellé kerül-e dughagyma, illetve lesz-e vetve káposzta, saláta, uborka vagy tök... Esetleg azt is tudják már, hogy a paradicsomot és a paprikát magról szeretnék elvetni, vagy palántálni fogják. De az igazi kertészek arról sem feledkeznek meg, hogy a kitavaszodás, a változékony időjárás magával hozza a különböző betegségeket és a kártevőket is, a különböző lárvákat, a bogarakat, a csigákat, majd később a tetveket…

A kertészek a legtöbb bogár és betegség ellen vegyszeres vagy természetes módon védekeznek. Az elmúlt napok során próbáltam utánanézni, milyen természetes módok léteznek a kártevők elleni védekezésre, és megakadt a szemem a vakondhálón, illetve azon a bizarrnak tűnő sűrűn szőtt hálón, ami átereszti a vizet, de csökkenti a gyomosodás esélyét. Ezen anyagok méterét néhány dinárért adják, de ha lemérjük, hogy mekkora területet szeretnénk bevetni vagy beültetni, akkor kikerekedhet egy-két nagyobb összeg is. Hallottam már a különböző légy- és más bogárfogó papírosokról, a zúzott tojáshéjról, fűrészporról, a hamuról, amit előszeretettel használnak a meztelencsigák megfékezése érdekében, de ez a két háló ismeretlennek bizonyult a számomra.

Nagyon sok kárt okozhatnak a levéltetvek is, ami ellen a káliszappant, de az erősre főzött csalán- és kamillateát is javasolják a szakértők. A javaslatok, ötletek tárháza a védekezés érdekében tehát végeláthatatlan.

És akkor ejtsünk még néhány szót a házaink előtt álló ékekről, a virágoskertekről. Én rém rossz kertésznek tartom magam, és sokszor irigykedve sétálok el a szép virágoskertű házak előtt. A tavasz első hírnökei, a hóvirágok és a nárciszok már elvirágoztak, de az ibolyák még kitartóak, és pontosan tudom azt is, hogy lassan elnyílnak a tulipánok is. A tavaszi virágvásárok – amelyek mostanában aktuálisak – igazán kedvezőek minden virágszeretőnek. Ott kedvünkre válogathatunk a szebbnél szebb muskátlik, petúniák, begóniák és más kertékesítők közül, melyek méltó díszei lesznek azoknak az udvaroknak, ahol tudnak is ezekkel az ékszerekkel bánni.

Nyitókép: Pixabay