Amikor megkérdezik tőlem, mi a foglalkozásom, azt válaszolom, hivatásos olvasó vagyok. Hogy mikor és mit, az napszaktól, évszaktól függ.
Jegyzet
Ez a Zacsek amilyen szemfüles, mindig kitalál valamit, hogy izzadság nélkül nagy lóvéhoz jusson!
„Színházba járni – vajjon korszerű még, / A film és televízió korában? / Vagy csak a múlthoz kapcsolódó hűség?
Mindennap nem történik meg, hogy egy világszerte ismert gondolkodó, korunk egyik legnagyobb keresztény írója és prédikátora – önként és büszkén – felvegye a magyar állampolgárságot, majd ezután azt mondja ez a misztikusként is emlegetett idős ember, akinek a műveit lefordították már tizenöt nyelvre, hogy sokkal nagyobb megtiszteltetésnek tekinti, hogy magyar lehet, mintha francia lehetne.
Veszem a bátorságot, hogy tartsak egy „teadélutánt” a szerbiai fociban tevékenykedőknek. A múlt héten istenítettem a skótokat, a „focisovinizmusuk” miatt!
A meccsekre régen is be lehetett jutni jegy nélkül. Akkor még nem léteztek szurkolócsoportok, hanem rajtunk, kölykökön negyedórával a Vojvodina-mérkőzés kezdete után megesett a jegykezelő szíve, és intett, hogy gyorsan osonjunk be, vagy pedig valaki ismerte az illetőt, és a haverokkal együtt bebocsátást nyert.

