2026. március 21., szombat

Álláspont

Hegyén-hátán adósság

Sok évvel ezelőtt, még a titói időszakban, az az 5+2 éves vicc járta (öt évet kap, aki meséli, kettőt, aki hallgatja), hogy a Holdra jutást illetően Jugoszlávia mindenkit meg fog előzni, mivel olyan ütemben kéri (és kapja) a külföldi hiteleket, hogy azok előbb-utóbb „legyűrik” a két égitest közötti 384.402 kilométeres távolságot, és az adósság – a kamatokkal együtt – felér a Holdig.

A Titok

Talán még sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor a hatalmi párt tisztségviselői kígyót-békát kiáltottak az akkori tartományi vezetőségre, mert nem reagált megfelelően a Vajdasági Fejlesztési Bank által odaítélt, később behajthatatlannak bizonyuló hitelekre. Ez az ellenséges magatartás főleg a választási kampányban ismétlődött meg.

Csak a szándék hiányzik(?)

Talán az egész világon nincs olyan ország, ahol ne volna jelen a feketézés. Elsősorban a kereskedelemben tapasztalható ügyeskedés, tehát nem balkáni jelenség.

Az UEFA-ban már mindent lehet?

Áll a bál a szerbiai futballközegben, de ezúttal nem az általában megszokott ügyek, a Partizan vagy a Crvena zvezda, és nem is a szerbiai felnőttválogatott körüli események miatt, hanem azért, mert a Szerbia által továbbra is saját tartományaként kezelt – vagy legalábbis akként kommunikált – Koszovót az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) keddi, budapesti kongresszusán felvette sorai közé. A kontinentális futball vezető szervezetének eddigi 54 tagja közül a voksoláson 28 szavazott a nagyrészt albánok lakta déli régió felvétele mellett, két sz...

Végzettség nélkül is jó

Nem kevesebb mint ötszáz szabad munkahelyet kínáltak a legutóbbi állásbörzén Szabadkán. A munkaközvetítő szolgálat fiókigazgatója sokszínűség szempontjából az egyik legszínvonalasabbnak ítélte a mostani börzét, jómagam azonban a mai napig azon gondolkodom, hogyan lehetett egy ilyen börze sikeres, ahol az állást kínálók több mint fele semmilyen kvalifikációval sem rendelkező alkalmazottakat keresett.

Kétszáz év után...

Majdnem kétszáz évvel ezelőtt, 1817-ben Nagy-Britanniában fogalmazták meg először a munkások „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) követelését. Akkor a 10–16 órás munkaidőt szerették volna lerövidíteni.