Mostanában kényszerű bezártságomban mást nemigen tehetek: régi utazók nyomába szegődök, pártfogásukban reménykedve, és vigaszt keresve a régi Magyarország fölülmúlhatatlan szépségeinek élvezetében. Még sohasem csalódtam, ha a XIX.
Vélemény
Amama a héten lumpolt. Mielőtt azonban még valaki valami rosszra gondolna, teszem azt, hogy az öreglány esténként suttyomban koronazsúrokra jár, el kell mondanom, hogy a muter duhajkodása sokkal prózaibb.
„Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek. Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegeletkő maga Jézus Krisztus.
Kedves Pósa atya!
A mikulás rakétája nem az, amire a címe alapján gondolunk. Nem gyerekkönyv.
Akiben ott motoszkál az alkotási vágy, azt nem lehet visszafogni. Én sokáig azt gondoltam, azért nem tanultam meg varrni, mert nem tanítottak meg rá, pedig sokszor milyen jól jönne.

