Egy hír erejéig megint az érdeklődés középpontjába került Mihalj Kertes-Bracika, a kilencvenes évek leghírhedtebb „szerbiai magyarja”, akinek magyarságát nagyon sokan már feltűnésekor megkérdőjelezték. Évek óta folyt ellene az eljárás, egészen pontosan Milošević diktatúrája megdöntésének napjától, vagyis 2000.
Vélemény
A körkérdésünk eredménye nem meglepő, hiszen az állami egészségügyre már huzamosabb ideje jellemző az „áldatlan” állapot, ami miatt kevés az az ember, aki elégedett lenne az ellátással, az egészségügy által nyújtott szolgáltatásokkal. Bizonyos területeken eleget tesznek ugyan a páciensek elvárásainak, mégis jóval több az olyan helyzet, amely egy beteg számára – akinek amúgy is elég baja van – megalázó, elszomorító, sőt felháborító.
Csúrogon az egykori dögtemetőben 1994-ben állították fel az első keresztet az ott elhantolt ártatlan magyar áldozatok emlékére. Novemberben lesz 20 éve, hogy elsősorban Teleki Júlia, Légvári Sándor és később sokan mások életben tartják az emlékezést.
Miként lehet „szépen” írni a szellemi és gazdasági kilátástalanságban, érzelmi mélyszegénységben élő gyermekek mai, szociálisan érzéketlen körülményeiről, amilyenekben még manapság is sok százan nőnek fel, úgy, hogy az mégse tűnjön annyira elképesztően elviselhetetlennek? Csakis olyan módon, ahogy azt a kisgyermekek saját maguk is teszik!
A költségvetési rendszerről szóló törvény értelmében az idei év elejétől két évig senkit nem alkalmazhatnak a közszférában. Egyebek mellett ezzel és a közalkalmazottak bérének csökkentésére vonatkozó rendelkezéssel igyekszik a kormány konszolidálni a költségvetési kiadásokat.
A hétvégén egy újabb párttal bővült a szerb politikai színtér, Nišben megtartotta alakuló közgyűlését az Új Demokrata Párt. Nevében új, igazából egy nagyon régi „politikai alakulatról” beszélhetünk, amelyet Szerbia és a Demokrata Párt volt elnöke, Boris Tadić vezet majd.

