Valaki „eltemette” a Dužijancát. A Rókus templomnál ugyanis a minap valaki egy gyászjelentést ragasztott ki a buszmegálló szemetesére, amelyben közli, hogy a Dužijanca többé nem létezik, annak szervezőbizottsága ugyanis „sárgaságban elhunyt”.
A szervezőbizottság véleménye szerint az, hogy az irományt egy szemetesre ragasztották ki, helyénvaló, mert az ilyen dolgoknak a szemétben a helyük.
A Dužijancát mindaddig meg fogják ünnepelni, amíg a szervezőbizottságban lesznek olyan lelkes emberek, akik Isten nevében, a horvát nép bunyevác ágának jólétéért tevékenykednek – emeli ki Anišić.
A gyászjelentésen szerepel a Dužijanca jubileumra készült logója is, amelyet Ivan Balažević akadémikus festő-grafikus készített el. A benne szereplő színeknek szimbolikus jelentésük van. Az arany a nap és a búza színét, továbbá a bunyevác népviseleten megjelenő arany hímzést jelképezi. A fekete a népviselet színét, a kék, az úgynevezett „bunyevác kék” az eget jelképezi, amely alatt a horvát–bunyevác nép verejtékes munkáját folytatja. Az fehér alap a lisztre, a kislányok és kisfiúk népviseletére utal.
