Az utóbbi tíz évben nem fejlődött annyit Bajmok, mint az elmúlt másfél évben, mindez pedig a szabadkai önkormányzat megértésének köszönhető, emelték ki tegnap a helyi közösség vezetőségének tagjai Maglai Jenő polgármester Bajmokon tett látogatása alkalmával. Felújították a Sportcsarnok épületét, rendeződik a Krivaja patak nyitott csatornáinak kérdése, és látogatható a valamikori kendergyár területén található tó egy része is.
Simon Zsolt, a helyi közösség közgyűlésének elnöke a Sportcsarnoknál tett látogatás alkalmával elmondta, 1989, vagyis az épület megépülése óta ez az első alkalom, hogy nagyobb felújítás történt az épületen.
– Több fázisból áll az épület szanálása, első lépésben a tetőszerkezetet, a csatornákat újítottuk fel, valamint az öltözőket, továbbá az ablakok egy részét is újra cseréltük. A beruházás áfa nélkül 2 millió 900 ezer dinárba került – mondta Simon.
A munkálatok második fázisa januárban kezdődött meg és egy hónap alatt be is fejeződött, s ezzel a Sportcsarnok fűtését is megoldották.
– Most ésszerűsítettük a rendszert, így az iskola hatszáz tanulója számára a jövőben adott a lehetőség, hogy a tornaórákat a téli hónapokban is helyben, az iskola melletti sportcsarnokban tartsák. Ezek a munkálatok kétmillió dinárba kerültek. A Sportcsarnok felújításának harmadik fázisa a parkett felújítását, meszelést jelentené, amihez további mintegy egymillió dinárra lenne szükség – mondta Borislav Petrović, a közgyűlés elnökhelyettese.
Bajmoknak hétezer lakosa van, és a szabadkai mellett a bajmoki a legnagyobb Sportcsarnok az önkormányzat területén.
– A felépítését követően egyáltalán nem költöttek a Sportcsarnok épületének fenntartására, felújítására. Hatalmas előny az, hogy most már az év minden napján használható az épület, s nem csak az iskola, hanem a bajmoki sportolók és rekreálók is használhatják – mondta Maglai Jenő polgármester.
A látogatás második állomása a településen áthaladó úgynevezett Guščarnik-csatorna alagcsövezésének helyszíne volt a Žabnjak utcában. A munkálatokra elsősorban azért van szükség, mert a nyitott csatornába a helyiek beleengedték emésztőgödreik tartalmát, ami miatt elviselhetetlen bűz terjengett a faluban, elburjánzott a növényzet és szennyezte a környezetet.
– A kanális csövezését a Duna-Tisza-Duna Észak-Bácska vállalattal közösen tartományi pályázaton nyert összegből finanszírozza az önkormányzat. Hárommillió dinárból mintegy 350 méter hosszan végzik el a csatorna csövezését – Borislav Petrović.
Slavko Vrndžić, az Észak-Bácska vállalat igazgatója kiemelte, az alagcsövezést követően befedték a csatornát, ezzel a munkával néhány napon belül végeznek, a csatorna további részének csövezése is tervben van, a település központjáig el is végzik majd ezeket a munkálatokat.
Simon Zsolt Bajmok fejlesztése kapcsán kiemelte, vannak még terveik, a Sportcsarnok és a csövezés folytatása, valamint a valamikori kendergyár további két tavának a rendezése is prioritást élvez, hogy annak előnyeit a helyiek és a környékbeliek is élvezni tudják.
– Az utak kiépítése is elsődleges feladat, valamint a Bajmok–Bácsalmás határátkelő kiépítése. Minden ehhez szükséges projektum elkészült, tudomásunk szerint a közbeszerzés már folyamatban van, tehát hamarosan elkezdődhetnek a kiépítési munkálatok, amelyek előfeltételei annak, hogy egy, a nap huszonnégy órájában működő átkelőnk legyen. A legnagyobb gond még mindig a munkaerő hiánya, azt hiszem, amennyiben az infrastruktúrát sikerül felfejlesztenünk, akkor a beruházók is nagyobb kedvvel jönnének ide, hiszen földrajzilag ideális helyen van a település – mondta Simon.
Az egykori Kendergyár melletti mikroakkumuláció területének rendezési munkálatai még májusban befejeződtek. Maglai Jenő kiemelte, az elmúlt húsz évben nagyon elhanyagolták ezt a területet, semmire sem lehetett használni. Mintegy tízmillió dinárból sikerült megtisztítani, iszaptalanítani a területet, így most egy minioázis lehet ez a helyieknek és a horgászoknak.
– Terveink között szerepel, hogy a másik két tavat is megtisztítsuk, illetve ezt megnagyobbítsuk, így Bajmoknak lenne egy szép területe, ahová a polgárok kijöhetnének kikapcsolódni. A munkálatokat hatvan százalékban a tartomány, negyven százalékban az önkormányzat finanszírozta – emelte ki a polgármester.
A helyi horgászegyesületnek mintegy nyolcvan tagja van jelenleg, a tóban pedig háromféle halat lehet fogni, valamennyi pontyot is telepítettek.
