Már csak két-három hét van a parlagfű virágzásáig, mely egészen október közepéig megkeseríti sokak életét. A parlagfű pollenje az egyik legerősebb allergén, s egyes becslések szerint a lakosság mintegy tíz százaléka küzd parlagfűallergiával, mely könnyezéssel, a szem viszketésével, tüsszögéssel, csalánkiütéssel jár. Az egyik védekezési mód a parlagfű ellen az egész szezon alatti kaszálás, mely már Szabadkán is folyik, azonban a város csupán a közterületeken irtja a parlagfüvet, maguk a polgárok is sokat tehetnek a helyzet javításáért.
Kószó Árpád köztisztasági ellenőr elmondta, Szabadkán nincs olyan nagy terület, melynek egészét parlagfű borítaná, és általában inkább aratás után, a mezőgazdasági területeken tud nagyobb mennyiségben megjelenni a parlagfű, viszont vannak elhanyagoltabb területek, ahol sok a kóró és közte megtalálható a parlagfű is.
– A városban elszórtan találkozunk parlagfűvel, van néhány ilyen nagyobb terület is, például a Sándor helyi közösségben a Bratstvo pályái körül a Starina Novak és az Aksentije Marodić utcák között, Kisradanovácon a Partizán bázisok utcánál, Kisbajmokban a Foča utcában és környékén vagy a Peščara helyi közösségben. Az önkormányzat külön szerződést kötött a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalattal a parlagfű kaszálására, melyre a város négymillió dinárt különített el. A kaszálás egyébként már folyamatban van, az első kör le is zárult és októberig több ízben sort kerítenek majd rá.
A felügyelőség csupán a közterületek esetében illetékes, kivéve, amikor parlagfűről van szó. Kószó Árpád elmondta, eddig nem sok, mindössze három-négy polgári bejelentés érkezett a parlagfű miatt, s akkor is elsősorban az elhanyagolt udvarok miatt tesznek panaszt parlagfűre hivatkozva, azonban arra számítanak, hogy ez a következő hetekben fokozódni fog, hiszen hamarosan megkezdődik a parlagfű virágzása. Az a tapasztalat, hogy a polgárok nagy része odafigyel a parlagfű irtására, a rendszeres kaszálására, és ha ezt el is mulasztják, akkor elég csupán szólni nekik, hogy ezt megtegyék, mert könnyebb lekaszálni a gazt és a parlagfüvet, mint büntetést fizetni. Akadnak azonban persze olyanok is, akik ellen szabálysértési eljárást kell indítani, s őket a szabálysértési bíróság pénzbírsággal bünteti.
– A bírságok nagysága különféle lehet. A kommunális rendőrség jogosult arra, hogy helyszíni bírságot rójon ki, ami 2500 dinártól indul, egyébként a pénzbüntetés magánszemélyek esetében 5000 dinártól indul, jogi személyek esetében 25 ezer dinár a legkisebb pénzbírság, a gazdasági társulások azonban akár egymillió dináros büntetést is kaphatnak, azzal, hogy ilyenre még nem volt példa. Sajnos azonban a jogszabályaink szerint arra már nem kötelezhetik a szabálysértőt, hogy a bírság befizetése mellett a területét is kaszálja le. Ilyenkor legfeljebb újabb szabálysértési eljárást tudunk ellene indítani, azonban nem éri meg senkinek újabbnál újabb büntetéseket fizetni, ezért általában maguktól rendezik a birtokukat. A nagyobb baj inkább akkor van, amikor az ingatlannak nincs tulajdonosa, vagy, mert meghalt, vagy, mert külföldre költözött, ezért nem elérhető és bizony egyre több ilyen eset van.
A felügyelő még elmondta, abban az esetben, ha idős, beteg emberek lakják az ingatlant és egészségi állapotuk nem engedi lekaszálni a ház körüli területet, akkor a helyi közösséget kell erről értesíteni, ugyanis a helyi közösségek rendelkeznek fűkaszálóval, fűnyíróval, a várostól kaptak hozzá üzemanyagot, a közmunkaprogram keretében pedig a dolgozók segítenek a helyi közösség tisztaságának megőrzésében és többek között az ilyen helyeken lekaszálják a füvet, parlagfüvet is.
