Biztonságos-e a Majsai híd?

A városban közlekedő gépjárművek, köztük több városi buszjárat jelentős része a felüljáró lezárása miatt a Majsai hídon kénytelen áthaladni. A híd 1912/13-ban épült, majd 1980-ban jelentős átépítésen esett át. Az átépítés óta azonban negyvenhárom év telt el, ami a konstrukción is meglátszik. Így kérdés, hogy a megnövekedett terhelés veszélyt jelent-e a híd szerkezetére, és a közlekedők biztonságos közlekedésére. Ey 2013-ban készült állapotfelmérés, amelyet az akkori városi építészeti igazgatóság számára készítettek, azt mutatta ki, hogy a híd nagyon rossz állapotban van, és a konstrukció sürgős felújítására lenne szükség. A dokumentum szerint a híd három tartóoszlopának állapota volt legjobban kifogásolható. A híd útfelületén látható repedéseken keresztül ugyanis befolyik a csapadék, majd végigcsorog a tartópilléreken. Az esővíz korrodálja a betonpillérek vaselemeit.

A napokban felkerestük az állapotfelmérés készítőjét, mgr. Aniko Tešanović okleveles építészmérnököt, a szabadkai Építőmérnöki Kar egykori professzorát – akinek nem mellesleg kifejezetten a vasúti hidak az egyik szakterülete – és arra kértük, foglalja össze, mi áll ebben a jelentésben, milyen volt a Majsai híd állapota tíz évvel ezelőtt.
– 2012. november-december környékén kezdtem a Majsai híd állapotának felmérését, és 2013 márciusában fejeztem be a munkát. Ezt követően leírtam a híd akkori állapotát, és azt, hogy milyen egymást követő lépéseket kell megtenni a híd állapotának javítása érdekében. Ennek az állapotfelmérésnek a legfőbb célja az volt, hogy az illetékesek lássák, milyen munkálatokat kell elvégezni a konstrukción, és az mennyibe fog kerülni, mert tisztában voltak azzal, hogy a Majsai híd problematikus, gondok vannak vele. A vasútról is érkeztek erre vonatkozó panaszok. A hídról már akkor betondarabok hullottak a vasúti sínek dolgozóira. Volt azonban egy probléma. A legtöbb híd állami tulajdonban van, a Majsai híd viszont a városé, így a felújítást is a városnak kellett volna finanszíroznia. A városnak viszont erre nem volt pénze. Azt, hogy az állapotfelmérés után – hiszen ebből világosan látszott, hogy milyen rossz állapotban van a híd – miért nem különítettek el erre forrásokat, nem tudom. Minden bizonnyal gondolkodtak annak felújításán vagy egy új híd építésén, de azóta eltelt tíz év. Talán nem vették elég komolyan, hogy milyen rossz a helyzet, hogy az veszélyezteti a közlekedőket? Nem tudom – összegezte az állapotfelmérés megszületésének körülményeit a szakember.

Mgr. Aniko Tešanović azt is elmondta, hogy olyan konkrét lépéseket is megfogalmazott a tíz évvel ezelőtti állapotfelmérésben, amelyek meglátása szerint nem tűrtek halasztást.
– Leírtam, mik a legsürgősebb felújítások, amelyeket mindjárt 2013-ban el kellett volna végezni a hídon, valamint évekre lebontva leírtam a legfontosabb további lépéseket, hogy mit kellett volna megcsinálni 2014-ben és 2015-ben. Három évre bontottam le ezeket az intézkedéseket, mert tudni lehetett, hogy az összes elvégzésére egyszerre nem lesz pénz. A legsürgősebb lépés mindenképpen a tartópillérek felújítása, valamint a korrodálódott anyagok lecserélése lett volna, továbbá a tartópilléreket acéllemezekkel kellett volna összekötni és így megerősíteni. Egyébként az acéllemezeken kívül nem is lehetett volna más anyagot használni, ugyanis az acél nagyon erős anyag, viszont kevés helyet foglal el. A híd egyik hibája ugyanis az, hogy az oszlopok között nincs elegendő átmenő hely, vagyis a vonatok nagyon közel haladnak el a pillérek mellett. Bizony a hídnak olyan hibái is vannak, amelyek már az 1980-as építéskor keletkeztek. Emellett azt is javasoltam, hogy vízelvezetőket szereljenek fel a híd felső részére, annak érdekében, hogy a csapadék ne folyjon tovább lefelé. Ezek után lehetett volna csak elvégezni más kisebb felújításokat és szépítő munkálatokat. Ezenfelül én még az illetékeseknek azt is mondtam, ha nincs pénzük a felújításra, legalább a teherforgalmat tereljék el a Majsai hídról. Ez egy időre meg is történt. Emlékszem, több hónapon át rendőrök ügyeltek a híd lábánál, és nem engedték fel a hídra a teherautókat. De ez egy idő után abbamaradt. Nem volt elég rendőr, vagy később elegendőnek gondolták kitenni egy tiló táblát a hídra? Valóban nem tudom – mondta a híd tíz évvel ezelőtti állapotáról az építészmérnök.

Mgr. Aniko Tešanović a fentieket azzal egészítette ki, hogy annak ellenére, hogy már 2013-ban a teherforgalom elterelését javasolta, most mégis a hídra van terelve a városi forgalom nagy része. Többek között nagy csuklós buszok mennek át rajta naponta többször is. Hozzátette, hogy szerinte a híd lábánál lévő közlekedési lámpák kihelyezése is hiba volt, hiszen így gépjárművek sora percekig vesztegel a hídon és teszi ki további terhelésnek az amúgy is megviselt tartóoszlopokat. Rámutatott arra, hogy tíz veszteglő gépjármű már egy nagy nyergesvontató súlyának felel meg. A szakember meglátása szerint nem a vasútállomásnál lévő felüljáró felújításának kellett volna először nekifogni, hanem a Majsai hídénak. Csak miután a hidat felújították, kellett volna a felüljáró munkálatait elkezdeni és elterelni a forgalmat a Majsai híd felé. Mgr. Aniko Tešanović úgy véli, a híd jelenlegi állapotában inkább csak a gyalogos, kerékpáros, valamint a személyi gépjárművek forgalmának lebonyolítására alkalmas.

A Majsai híd állapotával kapcsolatban írásban megkerestük a Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalatot is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre, amint a válaszokat megkapjuk, azokat is ismertetjük olvasóinkkal.