A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége minden szinten a Demokrata Párt körüli koalíciók listán indul az április 24-i választásokon, jelentette be Tomislav Žigmanov pártelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Országos szinten a párt részéről maga Žigmanov szerepel jelöltként, a demokraták listájának 16. helyén szerepel, illetve további két jelöltjük van még a listán. Az a megállapodás a Demokrata Párttal, hogy amennyiben Žigmanov nem vállalja a képviselőséget, akkor helyette a párt szerémségi jelöltje ül be a padsorokba. A tartományi jelöltlistán a VHDSZ a 10. helyet kapta, itt Vesna Prćić szerepel, illetve a horvát párté a 30. hely is. Ami az önkormányzatokat illeti, a VHDSZ hét helyen indul különféle koalíciókban, így Szabadkán 11 jelöltjük van, Zomborban négy, Mitrovicán három, Újvidéken három, Bácson pedig egy.
A VHDSZ jelöltjei minden listán előkelő, befutó helyeken szerepelnek, emelte ki Žigmanov, aki szerint a párt fő célkitűzése részt venni a döntéshozatali folyamatokban. Mint mondta, alapelvük, hogy a kisebbségeknek, számbeli arányuktól eltekintve is lehetőséget kell erre biztosítani, ellenkező esetben szegregált helyzetben van az adott nemzeti közösség.
A párt azt szeretné elérni, hogy azokon a településeken, ahol horvátok élnek, erőteljesebben épüljön ki az infrastruktúra, és hogy kisebbségi jogaik minősége és mennyisége tekintetében a többi kisebbséggel azonos helyzetbe kerüljenek.
Žigmanov elmondta, a jelenlegi szerbiai választási rendszer olyan, hogy a horvátságot képviselő pártnak, ha jelen akar lenni a törvényhozásban, választási koalíciót kell kötnie valakivel. Ők a DP mellett döntöttek, egyrészt, mert tőlük érkezett felszólítás, másrészt meg, mert az eddigi tapasztalataik, ha nem is ideálisak és tökéletesek, de pozitívak.
A pártelnök emlékeztetett rá, hogy több alkalommal is elmondták, a jelenlegi választási törvény által a kisebbségeknek biztosított természetes bejutási küszöb nem jó megoldás. Ez csupán azon nemzeti közösségeknek kedvez, amelyek nagyobb számban és tömbben élnek Szerbiában, mint amilyenek a bosnyákok, a magyarok és az albánok. A törvény nem kedvez a kisebb lélekszámú és szétszóródottan élő kisebbségeknek, mint amilyenek a romák, a horvátok, a szlovákok, a románok a ruszinok és mások. Žigmanov szerint nem lehet jó megoldás az, ha a több mint húsz szerbiai kisebbség közül csupán három tud részt venni az ország politikai életében.
Žigmanov kiemelte, Szerbia és Horvátország 2004-ben kötöttek államközi megállapodást, amelyet a parlament a következő évben ratifikált is. Ennek a megállapodásnak a 35 pontja között szerepel a szavatolt kisebbségi képviselői helyek biztosításának intézménye is, ami mind a mai napig nem valósult meg.
A pártelnök szerint e megállapodás egyéb pontjainak teljesítése is problematikus, elsősorban az oktatás területén. Mint mondta, jelenleg Szerbiában nem lehet horvátul egyetemi tanulmányokat folytatni, ami meg a középiskolai oktatást illeti, a gimnázium második, harmadik és negyedik osztályos diákjainak nincsenek megfelelő tankönyveik. Ezt Žigmanov diszkriminatívnak minősítette.
A szerb–horvát államközi viszonyokról szólva elmondta, legfelsőbb szinten szinte nem is létezik kommunikáció a két ország között, a kormányok a médiában értekeznek. Kiemelte, fél éve nem volt semmilyen kapcsolatfelvétel Belgrád és Zágráb között, ez pedig feszültségeket okoz. Ez szerinte részben a választási kampány miatt van így, de a viszonyok kiéleződéséhez hozzájárult a Vojislav Šešelj elleni hágai ítélet is, amelyet a két oldal különbözőképpen magyaráz. Azzal kapcsolatban, hogy Aleksandar Vulin a szerb–magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén azt mondta, a két ország kapcsolatai csúcspontjukon vannak, Žigmanov elmondta, a horvát–szerb vegyes bizottság három és fél éve nem tartott ülést.
