2024. április 27., szombat

Orom ünnepelt

A forradalom és szabadságharc hőstetteire emlékeztek

Az oromi helyi közösség szervezésében szombaton délután a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület termében tartottak ünnepi műsort. A megemlékezésben az Arany János Általános Iskola tanulói, az oromi és a völgyesi művelődési egyesületek tagjai, valamint a Zengő Tájház Kézműves-egyesület fiatal táncosai vettek részt. 1848–49 emlékezete egyaránt fontos a magyarlakta településeken, bármilyen kicsik is azok, ezt vallják az oromiak is. A helyi közösség tanácselnöke, Erdélyi Olivér ünnepi köszöntőjében is erre helyezte a hangsúlyt.

– Bármennyire kis lélekszámú is egy közösség, a valahová tartozás érzése egyaránt fontos mindenki számára. Tudnunk kell, kik vagyunk, honnan jöttünk és hová szeretnénk tartani. A mi esetünkben, parányi helyi közösségünk három településének lakói is, mi mindannyian büszkék vagyunk őseinkre, küzdünk a mában, és bizakodással telve építjük a jövőt, ahogy azt elődeink is tették. Hogy ma itt lehetünk, és ékes anyanyelvünkön bátran szólhatunk, az őseink érdeme is. Ők tanítottak minket jó példájukkal arra, hogy a magyar mindig küzd, akármilyen Istentől elrugaszkodott világ is köszönt ránk. Ismét embert próbáló időket élünk, nekünk azonban más körülmények között, de elődeinktől örökölt és belénk ivódott bátorsággal kell válaszolnunk életünk fordulópontjaira. Az 1848–49-es események is, amelyek sarokkövei a magyar történelemnek, a szabadság, az egyenlőség kivívásának törekvései voltak, amelyek máig érvényesek, nem szélbe kiáltott lózungok. Március 15-én rázta le rabláncait a magyarság, és ez nemcsak azért volt jelentős, mert szabaddá vált a vélemény, hanem mert a nemzet összefogásáról adott tanúbizonyságot, és együtt hoztak változást az országba. Szívünkben hálával gondolunk ama jeles nap hőseire, a márciusi ifjakra, akik példaképpé váltak minden magyar számára – hangzott el egyebek között az ünnepi beszédben.

A megemlékezés után a résztvevők a helyi közösség tanácstermében lévő kiállítást is megtekinthették, amely a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Zengő Tájház Kézműves-egyesület közös tárlata volt.