A Gion Nándor Napok 2019 rendezvénysorozat keretében a szenttamási Kultúrotthonban február 22-én bemutatták Gion Nándor Sortűz egy fekete bivalyért című regényének szerb fordítását. A Rafal za jednog crnog bivola című kötethez az illusztrációkat Munjin Andrea készítette. A 18 órakor kezdődő esemény vendége Kovács Jolánka (fordító), Munjin Andrea (illusztrátor) és dr. Horváth Futó Hargita (a kötet szerkesztője) volt.
Kovács Jolánka elmondta, 2012 óta fordított novellát a Priče iz Keglovićeve ulice (Keglovics utcai történetek) és az Anđeosko veselje (Az angyali vigasság) kötetbe, majd a Kárókatonák még nem jöttek vissza című regény után napvilágot látott a Sortűz egy fekete bivalyért című második Gion-fordításkötete is.
A kérdésre, hogy mennyire volt nehéz a második kötet fordítása, milyen nehézségekkel került szembe munkája során, a muzslyai műfordító elmondta, nem volt túlságosan nehéz a fordítás, hiszen a Sortűz egy fekete bivalyért című regényben valójában ugyanazon gyerekcsapat élményeiről olvashatunk, mint a Kárókatonákban, bár Szível Sanyi személyében egy újabb gyerek is társul hozzájuk.
‒ A Kárókatonákat már gyerekkoromban szerettem olvasni, felnőtt koromban még inkább, és amikor elkezdtem fordítani a regényt, úgy éreztem, mintha a gyerekcsapat tagja lennék. Mintha ott lennék a helyszínen, hallanám, amit mondanak, s velük együtt izgulnám végig a dolgokat. Ez a Sortűz esetében ugyanígy volt, tehát nem mondhatom egy pillanatig sem, hogy nehéz volt. Giont nem nehéz átültetni, de nagyon oda kell figyelni, stílusát ugyanis meg kell őrizni, amikor más nyelvre ültetjük át a gondolatmenetét. A nyelvezet nagyon egyszerű, közvetlen és természetes, hiszen általában egyszerű emberekről ír. Viszont pont ezt kell megőrizni fordításkor, a célnyelven is egyszerűnek, világosnak kell lennie, meg kell őrizni a szöveg hangulatát. Gion bővített vagy többszörösen bővített mondatokat használ, amelyek a szó szoros értelmében összetettek, a mondatainak hosszúságát is meghagytam a szerb fordításban. Oda kell figyelni a mondatok hömpölygésére, de ez nem nehéz, hiszen Gion tagmondatai nagyon világosak – mondta Kovács Jolánka.
‒ Mindegyik kötetben vannak olyan dolgok, amelyek megragadják az ember fantáziáját, köztük pedig több olyan konkrét esemény, amelyet szinte magam előtt látok, amikor olvasok. Szerintem éppen a könnyen érthetőség az, ami miatt várjuk a további eseményeket, s a túl bonyolult fordulatoktól mentes történet egy-egy szegmensét szinte lefestem magam előtt. Ilyenkor szinte ösztönszerűen ragadok ceruzát – amivel egyébként az illusztrációk többsége készül –, és lerajzolom azt a képet, amely a részlet elolvasását követően azonnal rögződött bennem. Nem túlságosan nehéz, hiszen Gion világában csaknem minden fekete és fehér, egyenes és tiszta, vagyis nincsenek dőlt betűs gondolatok. Talán éppen ez az, ami magával ragadja az olvasót és a művészt is – magyarázta Munjin Andrea.
A Gion Nándor Műfordítói Pályázat koordinátora, dr. Horváth Futó Hargita elmondta, a szenttamási író műveinek szerb nyelvre való átültetése 2012-ben kezdődött, és eddig több válogatást és három Gion-regényt sikerült lefordítani.
A Szórványlétben projektum finanszírozásában részt vesz az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium.
