A futballtörténelem egyik legnagyszerűbb francia válogatottja volt a házigazdája az 1984-es Európa-bajnokságnak. A torna előtt – a rendezőt nem számítva – 32 válogatott vágott neki a selejtezőnek, a hét csoport közül Magyarország a harmadikba kapott besorolást.
2026. január 19., hétfő
Labdarúgás
1968 után ismét Olaszország adhatott otthont az Európa-bajnokságnak, de ezúttal már nem négy-, hanem nyolccsapatos végjáték formájában. Az itáliai legénység csupán a két hazai rendezésű tornán szerepelt, előbbire kivívta a kvalifikációt, utóbbira viszont odaítélték neki automatikusan a rendezési joggal együtt.
A „legek” és az „elsők” Európa-bajnoksága volt az 1976-os jugoszláviai négyes döntővel végződő. Itt regisztrálták a legjobb gólátlagot (4,75), a négyes döntők történetében itt volt a legtöbb hosszabbításos összecsapás (4).
Futballtörténészek és -kritikusok sora szerint az 1972-es Európa-bajnok nyugatnémet futballválogatott minden idők legjobb Nationalelfje: jobb a két évvel későbbi vb-győztesnél, sőt a Löw-féle 2014-es világbajnoknál is.
A minden idők legkevesebb gólját (összesen 7, meccsenkénti 1,4-es gólátlag) hozó kontinensviadal egyszerre volt unalmas és érdekes. Az immáron hivatalosan is Európa-bajnokság néven futó sorozat 1968-as kiírására 31 válogatott nevezett, és a megmérettetés először zajlott csoportrendszerben.
Négy évvel az első kontinensviadal után már 29 tagország döntött úgy, hogy nevez a továbbra is egyenes kieséses rendszerben zajló Európai Nemzetek Kupájára. Az UEFA-tagok közül ekkor már csak a ciprusi, a finn, a skót és a nyugatnémet nem látta jónak az indulást, igaz, később a görögök is visszaléptek – politikai okok miatt.