Adott ez a Simon Stålenhag nevű képzőművész, abból az új generációs fajtából, amely már az Instagramon szerzett hírnevet, aki retrofuturista témakörben követi el műveit – gyermekkora emlékeit és a svéd tájat rozsdás robotokkal és különös építményekkel ötvözi. Művei narratív album formájában is napvilágot láttak, amelyekben rajzaihoz különös rövid történetek is járnak: ezen könyvek egyike a magyarul is megjelent Mesék a Hurokból.
Kilátó
Hadd bocsássam előre, hogy nem hiszek semmilyen összeesküvés-elméletben, mert nem tudok ilyesmiről. Egyszóval csak adottságnak veszem a koronavírust, ami véletlenül éppen most találta el a bolygónkat.
Julián-tanító – Az 1880-as években Magyarország déli vármegyéiből az olcsó földek megszerzésének reményében a földnélküli nincstelenek tízezrei mentek Szlavóniába. Egész családok szánták rá magukat az új honfoglalásra, s a gondok egyikét a magyar iskolák hiánya jelentette.
Nem is hinné az ember, ha nem mutatnák az adatok, hogy egy olyan patinás hangzású szó, mint a hétvégente, egy-két évtizede számít divatosnak, a huszadik század második felében csupán szórványosan fordult elő, azelőtt pedig egyáltalán nem használták. Vele szemben a hétvégenként határozószó már a huszadik század első felében megjelent, a század utolsó évtizedeire a 2000-et is meghaladta a gyakorisága, a XXI.
Csuka János neve hosszú évtizedekig csak sajtótörténészek és a két világháború közötti délvidéki magyar irodalom iránt érdeklődők körében volt ismert. Szépirodalmi munkáit többnyire Aranyműves János vagy Aranyműves Lajos néven jegyezte.
Emlékszünk még a Kassai polgárokra, a fiatal Márai drámaremekére? 1311-ben János mester rózsákat farag kassai műhelyében.

