Néhány éve meghívót kaptam, olyan igazi, felbélyegzett borítékba helyezettet, szépen kézzel címzettet. A feladó neve alatt pici piros tojás, kézzel festve.
Kilátó
Ha szembetaláljuk magunkat az ortofotó szóval, laikusként annyit sejthetünk, hogy valamilyen fényképről van szó. Voltaképpen térképészeti fogalom az ortofotó, olyan speciális légi fénykép, amelyet megfelelő korrekciókkal térkép készítéséhez fel lehet használni.
Ahogy a világ változik körülöttünk félelmeivel és álnokságaival, szapora gyászjelentéseivel, mindinkább megértjük az Emberfia testi-lelki gyötrelmeinek lényegét. Olyan emberekért áldozta fel magát, akik halálra kínozták, keresztre feszítették, elárulták… Senkinek kétsége ne legyen: az ilyen személyek velünk is megteszik ugyanezt más módon, még ha jót tettünk is nekik, övéiknek, a közösségnek!
Ebbe az „áldott földű Kánaánba” kezdtek a somogyi, a zalai – újabb időkben a muraközi – magyarok is kivándorolni, hogy föladva az otthoni szegénységet, anyagilag biztosabb életet teremtsenek maguknak. „Eladó földet itt mindig kaphatni, egyrészt mivel – mint már említem – az ottani nép a hiányzó munkáskéz, s a régi jó időkből eredő dologtalanság, ímmel-ámmal való gazdálkodási módnál fogva a födnek csak felét, vagy háromnegyed részét műveli meg, s a parlagra szánt területet-mennyiségen, mint fölöslegen, szívesen túlad, másrészt a mulatni vágyá...
– Tudod, mi ez? – emelte magasra az öregasszony a padláson talált képet.

