Tavaly februári interjúnk alkalmával azt mondtad, erősen kötődsz a faluhoz, erre épül az ars poeticád, szeptember 28-án, a budapesti cARTc Project Space-ben megnyílt legújabb kiállításod címe pedig The essence of rurality, ami nagyjából azt jelenti, a vidékiség esszenciája. Mi az, ami miatt kimeríthetetlen lehetőségek tárházaként fordulsz a falu felé, és miben rejlik szerinted ez az esszencia?
Mellékletek
korábbi s későbbi követi egymást.” (Lao-Ce: Tao Te King, avagy Az Út és Erény könyve, részlet.
A címben szereplő szónak esetemben két jelentése is van: árusítás (eladás) és a cselekmény, hogy valaki elárul valakit. Hát én a minap imádott és féltett könyveimmel mindkettőt műveltem.
„Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van.
Az alkalmanként szó helyett `időnként`, `néha` jelentésben olykor az alkalmakként szóval élnek a beszélők: Az elnyomott fájdalom alkalmakként felszínre tör. – Alkalmakként, vendégségben Apu is szívesen megivott egy-egy kávét, én is, de otthon sose főztünk.

