Ebbe az „áldott földű Kánaánba” kezdtek a somogyi, a zalai – újabb időkben a muraközi – magyarok is kivándorolni, hogy föladva az otthoni szegénységet, anyagilag biztosabb életet teremtsenek maguknak. „Eladó földet itt mindig kaphatni, egyrészt mivel – mint már említem – az ottani nép a hiányzó munkáskéz, s a régi jó időkből eredő dologtalanság, ímmel-ámmal való gazdálkodási módnál fogva a födnek csak felét, vagy háromnegyed részét műveli meg, s a parlagra szánt területet-mennyiségen, mint fölöslegen, szívesen túlad, másrészt a mulatni vágyá...
Mellékletek
– Tudod, mi ez? – emelte magasra az öregasszony a padláson talált képet.
Egy alkalmi szótévesztés irányította rá a figyelmünket azokra az állandósult kifejezésekre, amelyek a lélekről szólnak. A kiindulásként szolgáló mondat arról számolt be, hogy egy csapat tagjai óriási lélekjelenlétről tettek tanúbizonyságot, ugyanis nem sokkal korábban elveszítették vezetőjüket, ezért nélküle voltak kénytelenek kiállni a következő megmérettetésre, ugyanakkor ebben az emberpróbáló helyzetben is sikerült jól teljesíteniük.
A rovatban részleteket találhatnak azokból a beszélgetésekből, amelyeket az eltelt 20 év folyamán jegyeztem fel. Minden történet valódi, csak a neveket változtattam meg, a klienseim iránti diszkréció miatt.
A doroszlói Hegybeli Noémi országos tekebajnok. Neve és személye nem lehet ismeretlen a hazai sportélet követői és a tekesport kedvelői számára.
A hónapok pörögnek egymás után, máris márciusban járunk, a hóvirágok után megjelentek a nárciszok is, a tavasz többi hírnökével. A gyerekek természetesen egyre több időt szeretnének kint tölteni, alig várják a hétvégét, amikor kirándulhatunk a hegyekbe.

