A Tanyaszínház társulatának célja, hogy a tanyavilágban, kistelepüléseken élőket színházi élményben részesítse. Bár a színházi évad véget ért, ők éppen ezekben a napokban kezdtek el dolgozni. A csapat az idén is július 1-jén vonult ki a kavillói székhelyére, ahol máris megkezdődtek az olvasópróbák.
– Sorrendben a 36. nyári turnéra készül az idén a Tanyaszínház, és már folynak az előkészületek Kavillón. Újra összeálltunk, elkezdtünk takarítani a saját udvarunkban, hogy mindazt, amit a természet egy év alatt visszafoglalt tőlünk, most újra birtokba vegyük, és visszahozzuk a Színházat a kavillói művésztelepre – avatott be bennünket a legsürgősebb teendőkbe Magyar Attila – Öcsi, a Tanyaszínház vezetője.
Melyik darab szerepel az idén a repertoáron?
– Az idei előadás egy lengyel kortárs szerző műve: Ilja próféta. A rendező Nagypál Gábor, a dramaturg Gyarmati Kata, a díszletekkel Janovics Erikát bíztuk meg, a jelmezterveket Boros Viktória készíti, a zenét Bakos Árpád írja, a plakátot már tizenéve Markulik Balázs készíti, tehát a csapatban csupa ismerős arcok találhatók. Az előadás gerincét továbbra is a színinövendékek képezik, de egy-két fiatal végzett színész és egy amatőr fiatalember is bekerült a csapatba, ami annyit jelent, hogy összesen 17-en lesznek a színpadon, és ez valamivel kevesebb a tavalyi létszámnál. Az idén 22 előadást terveztünk, bár tavaly 29-et sikerült lejátszanunk. Eléggé zsúfolt a program körülöttünk, és akarva-akaratlanul igazodnunk kell a többi színházhoz is.
Mikor kezdődik a turné?
– A turné július 22-én indul. A kavillói bemutató július 27-én lesz, és augusztus 14-ig járjuk majd Vajdaságot. Ez azt jelenti, hogy 23 nap alatt le kell játszanunk a 22 előadást, ami megfeszített tempót hoz majd magával, és nem csak a traktorozást illetően. Húsz napunk maradt a teljes felkészülésre, ez alatt az idő alatt pedig a szó szoros értelmében 24 órás munkát kell érteni. Mi ezzel kelünk és fekszünk. Együtt ebédelünk, vacsorázunk, beosztjuk a napi teendőket: ki gyújtja a tábortüzet, ki megy a boltba, aki meg éppen ráér, az rendbe teszi az udvart, takarít vagy éppen mosogat. A többiek meg tanulnak, és folyamatosan gyakorolnak. Úgy kell bennünket elképzelni, mint egy nagy családot, ami csak akkor funkcionál tökéletesen, ha benne mindenki végzi a dolgát, ugyanakkor odafigyel a másikra, vagyis egymásra is ügyelnünk kell.
A Tanyaszínházat illetően két újdonság is lesz ez évtől.
– Egy fotótáborocskát tervezünk tartani, július 6-án és 7-én, ami tényleg újdonságnak számít. Fotóművészeket hívtunk meg az udvarunkba, akik velünk élnek 24 órán keresztül, és ekkor tervezzük elkészíteni a csoportképeket is az itteni lapok számára. Ugyanakkor interjúk is készülnek majd, amelyekben beharangozzuk az idei turnét, viszont kíváncsiak vagyunk arra, hogy a fényképészek a lencsén keresztül hogyan látják a mi ottani életünket, milyen pillanatokat tudnak kiragadni az egészből, ami ott és körülöttünk zajlik. Ezekből a fényképekből a bemutatón egy kiállítást tartunk, később pedig ezek a felvételek megmaradnak a Tanyaszínháznak, és bízok benne, hogy még sok évig ottmaradnak a művésztelep falain, s akkor a jövő nemzedéke tudni fogja, hogyan is nézett ki a 2013-as év. A másik jelentős változásról szólva el kell mondani, hogy Tanyaszínház tavalyi bemutatója nem véletlenül lett a Mérföldkő, hiszen úgy tűnik, ez a megfogalmazás valóban alá is lett támasztva. A változás előzményeiről azt kell tudni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye vagyunk, tehát ekképpen tudjuk bejárni Vajdaság sok apró települését, és tavaly eljutottunk egy kéthetes bánáti kirándulásra is. Emellett párhuzamosan egy IPA-pályázat kapcsán együttműködés alakult ki a magyarországi Deszk színházával. Ennek értelmében ők a Kilóg a lóláb című előadással eljönnek a Vajdaságba, és bizonyos értelemben ennek mi, vagyis a Tanyaszínház leszünk a házigazdája. Négy alkalommal játsszák az előadást szabadtéren, mint ahogyan ezt mi is tesszük. Utána augusztus végén elviszünk egy szerb nyelvű előadást hozzájuk, ez pedig a Sóska és sültkrumpli című előadás lesz. Ennyit röviden az együttműködésről, ami kialakult a két csapat között. Voltunk már náluk, ők is jönnek, megtapasztaltuk, hogyan dolgoznak, élnek, ők pedig megtapasztalják a mi vándorszínházas, szabadtéri fellépéseken alapuló munkánkat, az itteni hangulatot, és nagyon bízom abban, hogy ez egy igazi együttműködés kezdete lesz.
Egy ideje leálltak a művésztelepen folyó munkálatok, feltételezem, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt.
– A kavillói művésztelepet illetően 11 évvel ezelőtt mondtuk ki először azt, hogy „már pedig lesz saját fészkünk”. Eleinte sokan kételkedtek benne, de később mindannyian belátták, hogy komolyan gondoltuk. Pályázatot is nyertünk, látványtervek is készültek, sőt az elmúlt időszakban építkezés is folyt, egyrészt önerőből, másrészt pedig a Tartományi Nagyberuházási Alapnak köszönhetően. Az, hogy most ezzel leálltunk, úgy gondolom, nem a Tanyaszínház hibája, és nem is a Nagyberuházási Alapé. Igen, az anyagi helyzet ezt most így diktálja, mi pedig türelmesen kivárjuk, hogy újra sorra kerüljünk, és bízunk benne, hogy a hely, amit megálmodtunk, egyszer igazából el is fog készülni.
