„És megfordulhat minden: az / elhallgatás voltaképp a / kimondás iszonytató / gyomorgörcse, a kimondás / szabadságában rejlik az emberi / bezártság legsötétebb alakzata” – e mottóval indítja regényét Sirbik Attila, és ez a szöveg vezeti fel az ötödik részt is. A szónak hatalma van, az ember kifejezési lehetőségeinek leghatásosabb formája, elhangzása, még inkább leírása által megmásíthatatlanná lesz a mögötte rejlő gondolati tartalom, amely azon túl elválaszthatatlan formájától.
2026. március 3., kedd
Irodalom
Sirbik Attila St. Euphemiája generációs kulcsregény, írja fülszövegében Nemes Z.
– Előző köteted, az Új Forrás Könyvek sorozatában megjelent Több fehér tömör, szűkszavú, hajszálpontos és kimért versek kötete – ehhez képest A dögeltakarító éles műnem- és beszédmódbeli váltás. Hosszú út vezetett a császári és királyi rózsakert növényvilágától a délszláv pokol legsötétebb bugyraiba?
Összefonódnak, összeérnek az utak, ugyanoda vezetnek, az élettől a halálhoz, de akkor, ha így van, márpedig – állítólag – még mindenkinek sikerült élete végén meghalnia, akkor mi értelme az egésznek?
Csík Mónika, Sándor Zoltán és Kanyó Janovics Erika (Pandek Iván felvétele) Három Herceg János Irodalmi Díjas szerző ült a Berta Ferenc Zsebszínház asztalánál Kanyó Janovics Erika díszlettervező, kö...
Tolcsvai Nagy Gábor (Dávid Csilla felvétele) Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke A jelentésvizsgálat (új) horizontjai címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervezett szer...