Az Oktatásügyi Minisztérium nem fogadta el a szakszervezetnek a tanügyben dolgozók fizetési szorzószámának lineáris növelésére tett javaslatát, és ezzel szétoszlatta a tanügyesek azon reményét, hogy növekedhetnek ezek a szorzószámok, és olyan módosításokra kerülhet sor, amelyek megőriznék a legegyszerűbb és legösszetettebb munka bére közti arányosságot. A minisztérium elutasította még azon munkahelyek szorzószámainak növelését is, amelyek bérezése nem éri el a minimáljövedelem határát sem. Érvei közt szerepel, hogy erre a Pénzügyminisztérium nem hajlandó, mert az emelés tiltakozást váltana ki az összetettebb munkafeladatokat végzőknél.
– A tárgyalások során a minisztérium amellett szállt síkra, hogy az oktatási intézmények igazgatói 20 százalékos ösztönzésben részesüljenek, de az iskola tagozatainak számához viszonyítva, így 16 tagozatig 15 százalékos béremelés járna, azon fölül pedig 20, 25, illetve 30 százalékot tenne ki a fizetésemelés – nyilatkozta lapunknak Hadži Zdravko M. Kovač, a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. – A szakszervezetek nem mentek ebbe bele. Elfogadták ugyan a jövedelememelésnek a tagozatok számától függő elvét, azzal, hogy a legkisebb létszámú iskolák igazgatói is 20 százalékos növelést kapjanak, vagyis, hogy senkinek se csökkentsék a jövedelmét, így az igazgatókét se.
A szakszervezeti vezető aggodalmát fejezte ki, hogy a tanügyben nem oktatási-nevelési feladatokat végző személyzet bére a szorzószámok alapján nem éri el a minimálbért – ezen szeretnének változtatni –, viszont egyfajta szociális védelemként mégis megkapják a minimálbért, és emiatt egyre közelebb kerülnek az összetettebb feladatokat végzők – befagyasztott – keresetéhez, vagyis értékbelileg leminősülnek az összetett és felelős munkakörök.
– Ez a folyamat azzal fenyeget, hogy előbb-utóbb, ha nem történik valami, mindannyian minimálbérre jutunk az oktatásügyben. Köztudomású, hogy ezt a modellt, amely szerint az oktatásügyben minden dolgozónak, tekintet nélkül a képzettségére, végzettségére, felelősségére, azonos összegű fizetés jár, Kubában ötlötték ki, de már ott is fölhagytak az alkalmazásával, és engedélyezték az egyszerűbb és összetettebb munkák eltérő bérezését. Félelmünket fokozza, hogy az oktatási miniszter egyik első hivatali útja éppen Kubába vezetett… – hallottuk a főtitkártól.
