A Vajdasági Tanügyi Dolgozók Független Szakszervezete (NSPRV) szerint emiatt nem lesz mód normális tanításra
A szakszervezet elemezte a vajdasági általános iskolák és középiskolák következő tanévre szóló iskolanaptárát: álláspontja szerint az nem biztosítja az oktatás folyamatosságát, és ebből eredően hatékonyságát, eredményességét sem – közölte az NSPRV zombori sajtótájékoztatóján Valentin Hazenštaub , a bácsgyulafalvi általános iskola szakszervezeti vezetője. A naptár meghatározza az oktatási hetek és napok számát, a félévek és a szünetek idejét és hosszát, a tanév végét, továbbá lehetővé teszi az iskolák számára, hogy a tanév során négy szombati munkanapot tarthatnak, amikor a munkanapra eső iskolanap, közös kirándulás vagy vallási ünnep miatt elmaradt tanórákat pótolhatják be.
Ezenkívül két szombati munkanap tervezését is előirányozza, amelyek nem számítanak oktatási napnak, és az óraszám kiegyenlítése végett órarendváltozást is előír.
– A következő tanév iskolanaptára felsorolja a nemzeti közösségek vallási és nemzeti ünnepeit, amikor mind a diákoknak, mind az oktatásügyi dolgozóknak joguk van kimaradni a tanításból, így szinte minden második nap hiányzik majd a tanulók egy része a padokból, és több olyan nap is lesz, amikor senki se megy be az iskolába – vélekedik Valentin Hazenštaub. – A pravoszláv gyerekeknek nem kell iskolába menniük a családi védszent ünnepe első napján, a magyar gyerekeknek március 15-én, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapján, augusztus 20-án, Szent István napján, valamint október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének napján. Az iszlám hitűek 2, a zsidók 1, a bosnyákok 2, a bunyevácok 3, a horvátok 4, a románok 3, a németek, a ruszinok és az ukránok 1-1, a macedónok és romák 3-3 különböző nemzeti vagy vallási ünneppel toldhatják meg a szabadnapokat – összegezte.
– A téli és tavaszi szünidőn kívül a felsorolt ünnepek megtartása nemcsak a tanárokra, hanem a diákokra is vonatkozik – fűzte hozzá Hadži Zdravko M. Kovač középiskolai tanár, a NSPRV főtitkára –, és a tanévet tovább szabdalják az iskolaünnepek, az oktatásügyi dolgozók napja, Szent Száva napja, az államiság napja, a tanítók céhünnepsége. – Azok szerint a jogászok szerint, akikkel konzultáltunk, a vallási ünnepeknek nincsen helye az iskolanaptárban, hanem annak mellékletében kellene lennie, de most már van, ami van. Tény az, hogy térségünkben, ahol csaknem harminc nemzet él, szinte mindennaposak lesznek a kimaradások, s rengeteg tanóra és oktatási nap kiesik. Szerintem a naptár összeállításakor nagyobb figyelmet kapott a jogérvényesítés, mint a pedagógiai aspektus, noha végtére is az oktatásnak kellene első helyen állnia – hallottuk Zdravko Kovač szakszervezeti főtitkártól.
