A szabadkai Lányi Ernő Iparos Egyesület Argaro csoportja Történelmi kalandozások című előadásával járta/járja Vajdaságot október, november és december hónapokban. Az együttes tagjai: Jónás Gabriella színművésznő, Miklenovics Aranka versmondó, Szabó Róbert tanár, zeneszerző, dalszövegíró és Torok Orsolya énekes, citerás. Az idei utolsó előadásra december 21-én kerül sor Magyarkanizsán. A műsorról, valamint a fellépésekről Jónás Gabriellát kérdeztük.
– Az Argaro együttes tavaly alakult meg, azelőtt mindannyian külön-külön léptünk fel, mind a Lányi Ernő Művelődési Iparos Egyesület rendezvényein, mind máshol. Ez az előadás, amellyel most jártuk, járjuk Vajdaságot, tavasszal készült el, a Lányi Ernő Iparos Egyesületben volt a bemutatója. Történelmi kaleidoszkóp volt az elsődleges címe az előadásnak, ez változott később Történelmi Kalandozások-ra, mivel így könnyebben érthető, jobban kifejezi azt, amit előadunk. Az előadás elején a műsorunkban kultúránk, történelmünk legrégebbi eseményeihez térünk vissza, mint Szent István királynak fiához, Imréhez intézett intelmei, amelyekből részletek hangzanak el, majd a nagy történelmi fordulópontokat érintve haladunk tovább az időben és eljutunk napjaink Vajdaságáig. Mindezt versben, dalban adjuk elő – nyilatkozta a színésznő.
– A bemutató óta felléptünk Oromon, Bajmokon, Palánkán, Veprődön, valamint idén vár ránk még egy fellépés december 21-én Magyarkanizsán.
A színésznőt kérdeztük arról is, hogyan fogadta a közönség a produkciót.
– Mindenütt örömmel fogadták az előadást. Tulajdonképpen olyan ez, mint egy rendhagyó történelemóra. Aki kedveli a történelmet, az ráismerhet a múlt bizonyos pillanataira, de nem a száraz történelmi tényeket hallja a közönség, hanem az eseménnyel kapcsolatos irodalmi alkotásokat és dalokat. A műsorunk a fiataloknak és az időseknek egyaránt érdekes. Ez alatt a néhány vendégszereplés alatt mindenhol más volt a hangulat, mert más volt a közönség összetétele, de azt mondhatom, hogy a tizenévesektől a hetvenévesekig mindenki szeretettel fogadta. Az előadás után szívélyesen marasztaltak minket, elbeszélgettünk a közönséggel. Olyan helyekre mentünk el, ahová ritkán jut el a színház, vagy egyáltalán nem, ilyen például Veprőd és Palánka is, sőt, akár Orom és Bajmok is. Az, hogy mosolyogva távozott a közönség, számunkra mindennél többet jelent – mesélte lapunknak a művésznő.
– Az előadások ingyenesen voltak látogathatók, 4 előadásra kaptunk pénzt egy pályázaton a tartományi oktatási titkárságtól. A többi előadást a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség finanszírozta, és ez már a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok részeként került megrendezésre.
