2026. április 13., hétfő

Áder: Érdekeinket magunknak kell képviselnünk

A magyar köztársasági elnök beszéde az államalapításra emlékező fővárosi központi ünnepségen

Hagyományosan az állami lobogó felvonásával és tisztavatással kezdődtek tegnap reggel az augusztus 20-ai központi ünnepségek Budapesten. A nap folyamán az ország több pontján egyházi, illetve családi programokkal kísért önkormányzati rendezvényeket tartottak.

A Kossuth téri zászlófelvonás után a köztársasági elnök a nemzeti érdekek képviseletéről beszélt. Azt mondta, az elmúlt ezer év nemzedékeinek sorsa azt taníthatta, hogy „nekünk, magyaroknak az igazságunkat, az érdekeinket magunknak kell képviselnünk, és érdekeink gyakran csak mások érdekeivel együtt érvényesülhetnek”.

„Megtanulhattuk, hogy a minket megillető tiszteletet nekünk, magunknak kell megkövetelnünk, miként azt is, hogy ezt a tiszteletet a másoknak megadott tisztelettel érdemelhetjük ki” – jelentette ki Áder János.

Áder János szólt arról is, hogy értékeinket csak a nyugati polgárosodás révén gyarapíthatjuk, országunk függetlensége pedig nem adomány, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie.

„Felemelkedés csak akkor születik, ha az állam és polgárai közötti felelősség egyensúlyban van" – mondta –, ha az állam nemcsak felelősséget tesz polgárai vállára, hanem maga is felelősséggel viseltetik polgárai iránt.

Az államfő szerint hibáinkból okulni kell, és nem az ellenfelek számát, hanem a szövetségesekét érdemes gyarapítani. „Ez a legjobb módja, hogy megvédjük országunkat és megóvjuk hazánkat” – hangsúlyozta.

Áder János felelevenítette az ország történelmi fordulóit, amelyekből – mint mondta – érdemes tanulni: száz éve tört ki az első világháború, amely után „hosszú időre szétszakították nemzetünket”, és hetven éve kezdődött a zsidó és cigány honfitársaink haláltáborokba deportálása.

 „Hetvenéves tapasztalat, hogy az állam soha, semmilyen ideológia nevében sem fordulhat saját polgárai ellen” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a szovjet csapatok 1956-ban a magyarok szabadságharcát ugyan leverték, szabadságvágyát azonban nem tudták leverni.

Huszonöt évvel ezelőtt vált visszafordíthatatlanná a békés polgári átalakulás folyamata, és a magyarok elindították a vasfüggönnyel szétszakított Európa újraegyesítését. „Ekkor tettük egyértelművé ismét, hogy hűek maradtunk a Szent István-i örökséghez” – mondta, hozzátéve: az államalapító királyunk nyugatra tekintett.

A sorsfordító események sorát úgy folytatta: tizenöt évvel ezelőtt az ország sikeresen csatlakozott a NATO-hoz, és tíz évvel ezelőtt vált az Európai Unió tagjává.

Az államfő a hadsereg főparancsnokaként szólt az esküt tett honvédtisztekhez, kifejezve: feladatuk a szolgálat azért, hogy hazánk a NATO szövetségeseként mindig elegendő erővel rendelkezzen ahhoz, hogy a békét senki se háborgassa.

Beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: „A haza minden előtt”.

Hende Csaba a honvédtisztjelöltek ünnepélyes eskütételén azt mondta, csak elkötelezett, a szakmájukat jól értő, jól kiképzett, fegyelmezett honvédek képesek érdemben tenni a hazájukért. „Tudnunk kell azt is, hogy csak a nemzet által szeretett és az állam által megbecsült honvédség lehet sikeres” – tette hozzá a honvédelmi miniszter.

A miniszter arról beszélt, a világ nem lett sem békésebb, sem kiszámíthatóbb, ma sem tudjuk, mit hoz a jövő. Minden hadseregnek fel kell készülnie.

A honvédelmi tárcavezető kiemelte: csak az az ország élhet szabadon, csak az a nemzet maradhat meg, amely képes gondoskodni a maga védelméről. Hende Csaba a 119 leendő honvédtisztnek azt mondta: „a nemzet bízik bennetek és ti is bizton számíthattok a magyar államra, szolgáljatok a hazáért mindhalálig”.

A Parlament előtti ünnepség ideje alatt végig szakadt az eső. Ennek ellenére a meghívott vendégek és hozzátartozók mellett számos érdeklődő végignézte a tisztavatást.

Az állami ünnepség részeként Rubik Ernő feltalálót és Kertész Imre írót a Magyar Szent István Renddel tüntette ki Áder János köztársasági elnök – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke – jelenlétében a Sándor-palotában.

A magyar állam legmagasabb kitüntetésére azok válnak méltóvá, akik egyedülálló teljesítményük mellett olyasmit adtak nemzetünknek, aminek önmagán túlmutató jelentősége van – mondta a kitüntetések átadása után az államfő.

Magyar ember Magyar Szót érdemel