Az áprilisi országgyűlési választást követően a májusi párttámogatottsági adatok is a Fidesz–KDNP első helyét mutatták, ami az európai parlamenti választáson is beigazolódott. A kormánypártok így már 94 hónapja vezetik a hazai ranglistákat, amire nem sok példa van a második világháború utáni történelemben.
2006 júliusa óta, már 94 hónapja a Fidesz–KDNP Magyarország legnépszerűbb pártja, amit egyértelműen igazol, hogy a 2006-os őszi önkormányzati választás óta mindegyik országos megmérettetést megnyerte. Ehhez hasonló teljesítményt talán csak a svéd szociáldemokrata párt vagy a német kereszténydemokraták tudtak a második világháború után bemutatni, de az 1989 utáni közép-európai történelemben erre egyetlenegy példa sincsen.
A Medián április végi felmérése szerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében 56 százalékra nőtt, a Jobbik 17, az MSZP 14 százalékon állt. A másik három párt bejutása kérdésesnek látszott: a biztos szavazók között az LMP és az Együtt–PM is 4-4 százalékon, a Demokratikus Koalíció (DK) 2 százalékon állt, miközben az EP-választáson 5 százalék a bejutási küszöb.
Az Ipsos május eleji közvélemény-kutatása szerint a biztos pártválasztók között a Fidesznek 56 százaléka volt. A Jobbik 17 százalékkal itt is megelőzte egy százalékkal az MSZP-t. A DK ebben a körben 4 százalékot ért el, az LMP és az Együtt–PM pedig 3-3 százalékon állt. A biztosan szavazó pártválasztók 57 százaléka szavazott volna a Fidesz–KDNP-re derült ki a Tárki május 7–15. között végzett közvélemény-kutatásából. Az MSZP-re 17 százalék, a Jobbikra pedig 14 százalék adta volna voksát. A DK 5, az LMP 4, az Együtt–PM pedig 3 százalékos eredményre számíthatott volna e felmérés szerint.
A Fidesz–KDNP támogatottsága 46 százalékon áll a potenciális szavazók között, és ezzel továbbra is hatalmas előnnyel vezette a pártversenyt – derült ki a Nézőpont Intézet május 14–18. között végzett közvélemény-kutatásából. A Jobbik a potenciális szavazók 15 százalékát tudhatta maga mögött, 17 százalékukat pedig az MSZP. A DK-ra és az Együtt–PM-re a potenciális szavazók 6-6 százaléka voksolt volna. Az adatok azt mutatták, hogy az LMP-nek 8 százalékos a támogatottsága.
A Századvég május 16–20. között készült felmérése szerint a Fidesz–KDNP előnye a biztos szavazó pártválasztók körében egyértelmű volt: ebben a közegben 52 százalékos volt a pártszövetség támogatottsága. A biztos szavazók körében a Jobbikra 17, az MSZP-re 15, az LMP-re 5 százalék voksolt volna. Ebben a közegben az Együtt–PM támogatottsága 5, a Demokratikus Koalícióé 4 százalékos volt.
Nagyon elmérték a szocikat
A májusi felmérések alapján összességében a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 53,6, a Jobbik 16, az MSZP 15,8, az LMP 4,8, míg az Együtt–PM és a DK 4,2-4,2 százalékon állt. A mögöttünk hagyott hónapban az európai parlamenti választáson igazán közelből lehetett tesztelni a felmérési eredményeket, amit igazából csak a 30 százalék alatti részvétel torzított el. Az intézetek a kormánypártok, a Jobbik és az LMP támogatottságát nagyjából eltalálták. A baloldalon belüli erőviszonyokat illetően azonban bakot lőttek, mivel az MSZP-t lényegesen fölül, míg a Bajnai- és a Gyurcsány-pártot alulmérték. Minden bizonnyal a következő hónapokban erre is választ adnak majd a kutatók.
Az MDF már májusban vesztett
A mostani eredmények értékeléséhez érdemes megnézni, hogy a korábbi évtizedekben hogyan álltak a párt-erőviszonyok e hónapokban. Az 1990-es, első szabad választást az MDF nyerte, de a párt támogatottsága már májusban zuhanni kezdett. A Magyar Közvélemény-kutató Intézet szerint a kormánypártok iránti rokonszenv csökkent, az ellenzéki pártokhoz fűződő nőtt. Azon túl, hogy általában ez lesz a sorsa a hatalomra kerülő politikai szervezeteknek, e jelenséget azzal magyarázhatjuk, hogy a rendszer- és kormányváltozáshoz minden bizonnyal teljesíthetetlen igények tapadtak, melyek megvalósulatlansága kiábránduláshoz vezetett.
Az 1994 májusában tartott második szabad választáson az MSZP a listás szavazatok 32,99 százalékát szerezte meg, míg a május 29-ei második fordulóban a mandátumok 54,15 százalékát sikerült bekasszíroznia. Az akkori felmérések a teljes népesség körében 6 százalékos szocialista előnyt mutattak a szabad demokratákkal szemben, ami összességében lényegesen nagyobb lett. A kutatások már jó előre jelezték a jobboldali pártok súlyos vereségét, ami végül be is következett.
Nagyot hajrázott a Fidesz–KDNP
1998 májusában tartott voksolás előtti „ábrát” sem lehet összevetni a mostani erőviszonyokkal. Az első fordulót még az MSZP, a választást viszont a Fidesz nyerte. Az új kormányban először volt ott a Fidesz, s másodszor került oda a kisgazdapárt és egyéni képviselői révén az MDF. Az ellenzék fő erejét az MSZP adta, az SZDSZ addigi leggyengébb produkciója egy kis létszámú frakciót engedett meg. Ötödikként jutott be a parlamentbe a nemzeti radikalizmus képviselője, a MIÉP.
Tizenkét évvel ezelőtt az MSZP–SZDSZ áprilisi parlamenti választási győzelmét követően májusban a Tárki a biztos szavazó pártválasztók körében 47 százalékos MSZP-, 44 százalékos Fidesz-, valamint 4 százalékos SZDSZ-támogatottságot mért. Bár az áprilisi parlamenti választás roppant szoros eredményt hozott, a választók már májusban elkezdtek a szocialisták felé áramlani, míg a korábbi kormánypárt támogatottsága lényegében nem változott.
2006 áprilisában Gyurcsány Ferenc vezetésével másodszor győzött zsinórban az MSZP–SZDSZ-koalíció, ráadásul majdnem egyedül is abszolút többséget szerzett. Egy hónappal később a Tárki a biztos szavazók körében az MSZP-nek 52, a Fidesz–KDNP-nek 38, míg az SZDSZ-nek 5 százalékot mért. A balliberális erők tehát jelentősen elléptek a legfőbb jobbközép riválisuktól, akik számára akkor úgy tűnt, hogy az őszi önkormányzati választáson a 2002-eshez hasonló vereséget szenvednek.
Most picit csökkent a fölény
Négy évvel ezelőtt szintén egy kétharmados győzelmet követően hozták ki a felméréseiket a különféle intézetek. Mindegyikük a Fidesz–KDNP óriási fölényéről tudósított, többen is 60 százalék fölötti támogatottságot mértek. Ezzel szemben az idei májusi kutatások lényegesen kisebb népszerűségről árulkodnak, de a széttagolt baloldal miatt is impozáns a Fidesz–KDNP fölénye a többiekkel szemben. A korábbi évtizedekben szintén vagy választás volt májusban, vagy éppen egy hónappal voltunk a megmérettetések előtt, ezért ezekből a mai helyzetre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
