A 92 éves Biszku Béla volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt kedden első fokon, nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ügyész életfogytiglant, a védő felmentést kért a vádlottra. A vádlott érdemi vallomást mindvégig nem tett, de bűnösségét tagadta.
Az ügyészség szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az állampárt egyik vezető testületének, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat, amely az állampárt hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta és ennek érdekében kegyetlen leszámolásokat, megtorlásokat hajtott végre.
A vádirat kitér arra, hogy a fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. Például 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonák lövéseitől 46-an, köztük nők, gyerekek, egyikük csupán 10 éves volt.
Az ügyész azt fejtegette, hogy a vádbeli időszakban minden hatalom forrása az állampárt volt, amelynek vezetésében a vádlott is részt vett, a karhatalmat pedig Horthy Miklós 1919/20-ban véres megtorlásokat elkövető tiszti különítményeseinek mintájára hozták létre. Szerinte nemcsak nemzetközi egyezményeket, hanem az örök emberi törvényeket is sérti fegyvertelen emberek, nők, gyerekek megölése. Az ügyész leszögezte: az állampárt vezetőinek tudta és akarata nélkül nem történhettek volna meg. Másokkal együtt Biszku Béla bírta rá a karhatalom tagjait a cselekmények elkövetésére. Az ügyész szerint életfogytiglani szabadságvesztést kért.
A tárgyaláson ismertették a vádlott rövid írásbeli vallomását, amely szerint a karhatalom létrehozásában nem vett részt, 1956 november-decemberében részükre nem adott utasítást, nem vett részt békés tüntetések feloszlatásában. Szerinte nem bizonyítható egy szakadatlan utasítási láncolat a vádlott és a halálos sortüzeket leadó karhatalmisták között, olyan parancs egyébként sem volt, hogy a karhatalmisták lőjenek a fegyvertelen tömegre. A védőügyvéd perbeszédében bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában kért felmentést.
Biszku Béla az utolsó szó jogán nem kívánt felszólalni, a bíró kérdésére, hogy az idő előrehaladtára való tekintettel elnapolják-e a tárgyalást, csak annyit mondott: „Fejezzük be!”
