Az alakuló ülésen megalakították az új bizottsági rendszert. Megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is. A képviselők 185 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett a törvényalkotási bizottság elnökévé választották Gulyás Gergelyt (Fidesz), a Ház törvényalkotási alelnökét. A kisebb létszámú parlamentben az eddigi húsz helyett 15 állandó bizottság működik.
Az új 199 fős parlament működésében az egyik legfontosabb változás a törvényalkotási bizottság megalakulása. A testület felállítása a februárban elfogadott új házszabály egyik legfőbb változtatásával áll összefüggésben, miszerint megszűnik a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja – mint eddig –, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet. A törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, az összegző módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt.
Kövér László házelnök tájékoztatása szerint a közös indítvány hiányában bizottsági tagnak nem jelölt képviselőkre, valamint a nemzetiségi bizottság elnevezésére és tisztségviselőinek személyére a következő házbizottsági ülésen tesz javaslatot.
Elmondta, hogy a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottságba csak olyan tagokat tudnak most megválasztani, akik rendelkeznek nemzetbiztonsági átvilágítással.
Az alakuló ülés végén Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő ülését szombaton délután 3-tól tartja. (Ekkor választhatják újra kormányfővé Orbán Viktort.)
Az ülés végén a képviselők elénekelték a Szózatot és a székely himnuszt.
