Tegnap az Országház elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 – jobbikos – tartózkodó szavazatot kapott.
Kósa Lajos: A törvénybe több ponton is beépítették a Velencei Bizottság javaslatait (Fotó: MTI)
A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon a külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak.
A Velencei Bizottság észrevétele alapján rögzítették a törvényben azt is: nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot.
A nyilvántartó bíróság minden hónap 15-éig küldi el azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak a nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek esetében a megelőző hónapban a külföldről támogatott szervezetté minősítést rögzítette. A miniszter a küldött adatokat ingyenesen elérhető módon közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.
Az érintett szervezeteknek a bejelentés után haladéktalanul fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott – a médiatörvény szerinti – sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.
A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb – 15 napos határidejű – felhívás követi. Ha ez is eredménytelen, az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.
Szintén a Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A jogszabály ehelyett azt mondja ki, hogy az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el.
A külföldről támogatott szervezetek köréből is könnyebben lehet kikerülni, mint azt javasolták az előterjesztők. Így – ugyancsak a Velencei Bizottság észrevétele alapján – már akkor kikerülhetnek, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet, szemben az eredetileg indítványozott egymást követő három adóévvel. A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról.
Kikerült továbbá a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása.
A jogszabály hatálya nem terjed ki a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra, a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.
A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. Tekintettel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek – tették hozzá.
A TASZ A JOGSZABÁLY BOJKOTTJÁRA SZÓLÍT FEL
Szabó Tímea független képviselő felmutatja a Norvég Alap által támogatott civil projektekről összeállított listáját (Fotó: MTI)
Az ellenzéki pártok elutasítóan reagáltak a „civiltörvény’ elfogadására. Az Együtt erkölcstelennek, megbélyegzőnek és feleslegesnek tartja a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot. A Magyar Liberális Párt szerint a kormány célja nem az átláthatóság megteremtése, hanem a civil szervezetek megbélyegzése és ellehetetlenítése. A Párbeszéd véleménye szerint előbb egy alapos társadalmi egyeztetést kellett volna lefolytatni a civiltörvényről, és a parlamentnek csak ezt követően lett volna szabad szavaznia a jogszabályról. A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány a pártállami időket restaurálja a „civilek elleni törvénnyel”. Az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akar kérni a kedden elfogadott „civiltörvényről”, amihez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet a parlamenti döntésre közleményben reagált, melyben az általa jogsértőnek nevezett „civiltörvényt” végső változatában is elfogadhatatlannak mondja. A törvényt a TASZ véleménye szerint nem lett volna szabad elfogadni, mert jogsértő. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozzák, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a „jogsértő törvény” sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot, és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. Szerintük a jogrendszerben már jelenleg is meglévő szabályok kielégítőek az átláthatóság és a nemzet biztonságának garantálására, illetve a pénzmosás elleni fellépésre.
KÓSA: SENKI SEM VONHATJA KI MAGÁT A TÖRVÉNYEK ALÓL
Senki nem vonhatja ki magát a magyar törvények alól – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján a külföldről támogatott szervezetek átláthatósága érdekében hozott, a parlamentben kedden elfogadott törvényről szólva, miután a TASZ a jogszabály bojkottját ígérte.
Kósa Lajos kifejtette, hogy a törvényjavaslat – a Velencei Bizottság javaslata nyomán – több ponton is változott. Összességében üdvözlendőnek nevezte, hogy a Velencei Bizottság a szabályozási céllal egyetértett. A frakcióvezető kiállt amellett is, hogy a külföldről támogatott szervezeteknek fel kell tüntetniük az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy ilyen szervezetnek minősülnek.
Ez nem megbélyegzés – mondta Kósa Lajos.
Kérdésre megjegyezte: Trócsányi László igazságügyi miniszter nem minden véleménye került bele a törvénybe, a tárcavezető például a nemzetiségi szervezeteket nem mentesítette volna a törvény hatálya alól, az Országgyűlés azonban így döntött.
