A bérunió, azaz az egységes uniós fizetések elképzelése a Jobbik kampánystratégiájának a központi eleme. Minden jel arra utal, hogy az utóbbi időben szinte követhetetlen irányváltáson átment, néppártosodni próbáló pártalakulat ezt a témát a közelgő választásokig szeretné vinni. Tegnap az Országgyűlésben Vona Gábor, a Jobbik pártelnöke tett fel azonnali kérdést a miniszterelnöknek a bérunióról szóló javaslattal kapcsolatban. Ezt követően – már nem először – kemény, a saját tábort, de a potenciális választókat is megszólító politikai vita alakult ki a Jobbik elnöke és a kormányfő között.
Orbán Viktor az Országgyűlésben (Fotó: MTI)
BRÜSSZEL ÉS A BÉRPOLITIKA
Vona az MTI parlamenti beszámolója szerint a következőképpen indokolta a bérunió szükségességét. Szavai szerint a kezdeményezés arról szól, hogy az egyenlő munkáért egyelő bér elvet beültessék az uniós alapelvek közé. Elkezdődhet az európai népszavazás, ez egy történelmi jelentőségű fordulópont lenne Vona Gábor szerint, és úgy vélte: Orbán Viktornak lehetősége van pozícióját újragondolni. „Vegyen erőt magán, miniszterelnök úr, és ne háborúzzon tovább!” – szólította fel Orbán Viktort. A bérunió egy nemzeti ügy, ha Orbán Viktor államférfi, akkor nem teheti meg, hogy nem támogatja – állította. „Mi Önnek a fontosabb? A magyar emberek bére vagy Habony Árpádnak a krokodilbőr táskája?” – kérdezte a pártelnök.
Orbán Viktor azt válaszolta: a Jobbik szereti az iszlámot, a migránsokat, a kutyákat, az oligarchákat – ha pénzt adnak – és mostanában már Brüsszelt is. „Országhatárt nem lehet plüssmacikkal meg virágcsokrokkal megvédeni” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: bért sem lehet úgy emelni, hogy Brüsszelhez fordulnak. Felfoghatatlannak nevezte, hogy még mindig vannak olyanok, akik azt gondolják, Brüsszel olyan bérpolitikát fog létrehozni, ami jó lesz a magyaroknak. Hozzátette: ő maga is szeretné látni ezt a Brüsszelt, ha látja, akkor ő is oda fog fordulni.
A bérekkel kapcsolatban ismertette, hogy a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, 2018-ra 138 000 forint lesz, a garantált bérminimum összege 2010-ben 89 500 forint volt, jövőre pedig 180 500 forint lesz.
TEHERMENTESÍTETT ÖNKORMÁNYZATOK
Ikotity István, a Lehet Más a Politika (LMP) képviselője az azonnali kérdések során az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban tett fel kérdést. Az önkormányzatok költségvetési forrásaival kapcsolatban elmondta, a rendszerváltás óta eltelt 27 évben folyamatosan csökkentek az önkormányzatok lehetőségei, forrásai. A képviselő közölte, 1990-ben még a költségvetés 18 százalékát, ma már 3 százalékát sem teszi ki az önkormányzatok forrásának aránya. Azt kérdezte, hogy mi ennek az oka.
Orbán Viktor válaszában elmondta, a Fidesz és a KDNP úgy érzi, hogy 2010 után újjáalapították az önkormányzati rendszert, mert úgy látták, hogy az összeomlott. 1990-től 2010-ig súlyos adósságokat halmoztak fel. A kormány 1300 milliárd forintnyi adósságot vett le az önkormányzatok válláról, ha ezt nem tették volna meg, akkor most 90 százalékuk csődben lenne.
KELL-E CENTENÁRIUMI MEGEMLÉKEZÉS?
A napirend előtti felszólalások során a gyulafehérvári nyilatkozat és Trianon is téma volt. Szávay István, a Jobbik képviselője felidézte, hogy 1918. december 1-jén volt a „nagy egyesülés”, amikor a gyulafehérvári nyilatkozatban az erdélyi románok kimondták Erdély és Kelet-Magyarország elszakítását. A nyilatkozatban teljes nemzeti szabadságot ígértek az ott élő népek számára, ez azonban nem valósult meg a mai napig – mutatott rá. Románia gőzerővel készül az ünnepre – jegyezte meg. Szerinte Magyarországnak is kellene készülnie az évfordulóra, ahogy 1920. június 4-e 100. évfordulójára is. Van hajlandóság a kormánytöbbségben, hogy nemzeti minimumot keressenek Trianon évfordulója és a külhoni magyarság kapcsán? – tette fel a kérdést a jobbikos politikus.
Dömötör Csaba államtitkár közölte: a nemzet határokon átívelő egyesítése a kormány kiemelt célja, s ezt számos döntés, intézkedés támasztja alá. Kitért az alaptörvény külhoni magyarságot érintő pontjára, a nemzeti összetartozás napjára, arra, hogy hét éve fogadták el az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, valamint a Határtalanul! programra is. Emellett soha nem látott gazdaságfejlesztési programok indultak külhoni magyar területeken – közölte.
Szerinte a Jobbik kétségbeesetten próbálja visszaszerezni elveszített nemzeti imázsát, de nem lehet egyszerre nemzeti pártnak és taktikai okokból kicsit baloldali pártnak is lenni. Nem lehet egyszerre Heller Ágnessel és a nemzeti gárdával együtt menetelni – fogalmazott Dömötör Csaba.
