2024. április 30., kedd

Az afgán tálibok új vezetője távozásra szólította fel az idegen csapatokat

Az afgán tálibok új vezetője szombaton közzétett első üzenetében felszólította az "amerikai betolakodókat", hogy távozzanak az országból, s bár kinyilvánította készségét egy "politikai rendezésre", felhívta a figyelmet, hogy mozgalma folytatni fogja a fegyveres harcot, ha továbbra is idegen csapatok állomásoznak afgán földön.

Hajbatullah Akhundzada molla az iszlám böjti hónapot lezáró ünnep, az íd al-fitr alkalmából közzétett üzenetében hangsúlyozta: az Iszlám Emirátus (így nevezik magukat a tálibok) politikai és katonai síkon egyaránt kész cselekedni. Leszögezte: az Emirátus kész politikai utat járni, de fenntartja a fegyveres harcot, ha az idegen erők továbbra is Afganisztánban maradnak.

"Fogadjátok el a realitásokat az erő hiábavaló alkalmazása helyett... vessetek véget a megszállásnak" - közölte a tálib vezető. "Nem fogtok győzni" - hangsúlyozta, történelmi párhuzamként utalva a 19. századi angol, illetve az 1979-89 közötti szovjet megszállásra.
Megismételte, hogy a tálibok elutasítják az úgynevezett Négyoldalú Koordinációs Csoport erőfeszítéseit, amelyek révén Pakisztán, Afganisztán, Kína és az Egyesült Államok próbálják továbblendíteni az afganisztáni tálibok és a kabuli kormány között zajló, holtpontra jutott békefolyamatot.

Akhundzada mollát május 25-én választották az afgán tálibok új vezetőjévé, miután elődjével, Aktár Mohamed Manszúr mollával amerikai dróncsapás végzett. A hírügynökségeknek feltűnt az új vezető mostani üzenetének "kevésbé harcias" hangvétele, amely - például az AFP szerint - jól tükrözi kettős, egyszerre rugalmas és határozott hozzáállását. Az észak-afganisztáni Kandahár tartományban született, 50 év körüli Akhundzada nagyon fiatalon, még a szovjet megszállás idején fogott fegyvert, miközben idővel tiszteletben álló hittudós lett belőle.

Egyelőre azonban nem olyan a helyzet, hogy a külföldi csapatok távozásra készülnének. A NATO-tagországok védelmi miniszterei két héttel ezelőtt arról egyeztek meg, hogy meg kell hosszabbítani a katonai szövetség missziójának működését 2020-ig, s erről a varsói csúcstalálkozón születhet megállapodás.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a katonai szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozását követően elmondta: az Afganisztán területén tevékenykedő terrorista sejtek és szabadcsapatok továbbra is veszélyeztetik az ország stabilitását, ezért a NATO-bázisok fenntartása mellett érveltek a tanácskozáson részt vevő miniszterek.

Az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait Afganisztánból, de a NATO-tagállamok képviselői szerint a helyzet még nem érett meg erre. A főtitkár reményei szerint a varsói NATO-csúcstalálkozón megállapodás születik arról, hogy továbbra is mintegy 12 ezer fős kontingens folytatja a helyi biztonsági erők kiképzését, mentorálását, és tanácsokkal szolgál az ország biztonságának megőrzéséért immár fő felelősséget viselő afgán kormányerőknek. Az Egyesült Államok ugyanakkor nemrég úgy döntött, hogy egyelőre nem vonja ki Afganisztánból az ott szolgáló 9800 katonáját.