Az Egyesült Államok alapvetően kész együttműködni a megmaradt venezuelai vezetéssel azt követően, hogy Nicolás Maduro elnököt amerikai erők egy szombat hajnali művelet során őrizetbe vették. Erről Marco Rubio amerikai külügyminiszter beszélt vasárnap a CBS News amerikai hírtelevíziónak.
„Mindent a tetteik alapján fogunk megítélni, és meglátjuk, mit tesznek" – hangoztatta a tárcavezető. „Amennyiben nem a megfelelő döntéseket hozzák, úgy az Egyesült Államoknak továbbra is számos befolyásolási lehetősége marad" – fűzte hozzá.
Rubio szerint az Egyesült Államok fenntartja a Venezuela elleni olajblokádot a szankciós listán szereplő tankerek tekintetében, ezt használva nyomásgyakorló eszközként a politikai változások előidézésére Venezuelában.
„Az ilyenfajta ellenőrzésre utalt (Donald Trump amerikai) elnök, amikor ezt mondta" – közölte Rubio Trump előző napi kijelentését kommentálva, miszerint az Egyesült Államok átmenetileg átveszi Venezuela irányítását. „Folytatjuk ezt a karantént. és elvárásaink szerint lesznek változások nemcsak az olajipar tekintetében, hogy az a nép érdekeit szolgálja, de hogy véget vessenek a drogkereskedelemnek is" – tette hozzá.
Az amerikai diplomácia vezetője beszélt arról is, hogy miért csak Madurót és feleségét, Cilia Florest vették őrizetbe, a venezuelai kormányzat további tagjait pedig nem. „Nem lehet csak úgy oda bemenni és egyszerre öt embert őrizetbe venni" – mondta. „Képzeljék csak el, mekkora felháborodást keltene minden oldalról, ha ténylegesen négy napig ott kellett volna maradnunk további négy ember őrizetbe vétele érdekében" – mutatott rá a külügyminiszter, hozzátéve, hogy Maduro és felesége élvezte a legfőbb prioritást a művelet keretében.
Az NBC News hírcsatornának nyilatkozva Rubio azt emelte ki, hogy Washington nem gazdasági érdekekből akarja irányítani a venezuelai olajipart. Mint mondta, az Egyesült Államok elegendő saját olajjal rendelkezik, s inkább arról van szó, hogy Venezuela hatalmas olajkészletei ne maradjanak Washington ellenségeinek ellenőrzése alatt.
Kijelentette, hogy Washington nem fogja engedni, hogy Venezuela Kína, Oroszország, Irán, vagy a Hezbollah libanoni síita milícia műveleti központjává válljon. Hangsúlyozta, hogy a természeti erőforrások külső szereplők általi kiaknázását, ahogy az a világ más térségeiben is megfigyelhető, nem fogják megengedni Latin-Amerikában. „Mi élünk itt, és nem fogjuk engedni, hogy a nyugati félteke az Egyesült Államok ellenfelei, konkurensei és riválisai műveleti bázisaként szolgáljon" – hangoztatta.
Venezuela becslések szerint a világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkezik. Nemzetközi szankciók, rossz gazdálkodás és az elmaradó beruházások miatt a kitermelés jóval elmarad a lehetőségek mögött.
Rubio újságírói kérdésre felelve kitért arra is, hogy a kubai kormány is „hatalmas problémát" jelent, bár vonakodott bármit is mondani az amerikai kormány ez irányú lehetséges jövőbeli lépéseivel kapcsolatban. „Úgy vélem azonban, nem titok, hogy nem vagyunk a kubai rezsim nagy rajongói" – fogalmazott a kubai gyökerekkel rendelkező amerikai külügyminiszter, felidézve, hogy Havanna volt Maduro elnök kormányzatának egyik támogatója.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a CBS News kérdésére válaszolva a Venezuelában és Irakban végrehajtott amerikai műveletek gyökeresen eltérő voltát fejtegette. „Pontosan az ellenkezője. Évtizedekig irdatlan összegeket adtunk ki és vérrel fizettünk, anélkül, hogy gazdasági értelemben bármit is kaptunk volna cserébe" – mondta Hegseth az iraki beavatkozásra utalva. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök megváltoztatta a játékszabályokat.
„Segíthetünk nekik (Venezuelának) és egyben erősíthetjük az Egyesült Államokat a nyugati féltekén" – húzta alá. Rávilágított, hogy Venezuela hosszú múltra tekint vissza, mint gazdag és jómódú ország, „amit egy borzalmas vezetés ellopott a polgáraitól".
Nyitókép: Rubio szerint az Egyesült Államok fenntartja a Venezuela elleni olajblokádot a szankciós listán szereplő tankerek tekintetében (Fotó: Beta/AP)
