A Demokratikus Koalíció (DK) folytatja a határon túli magyarok szavazati joga elleni kampányát, a magyar Országgyűlés tavaszi ülésszakának elkezdődése után immár a parlamentben is.
Hétfőn az Országgyűlés első idei ülésén Barkóczi Balázs, a DK képviselője a pártelnök Dobrev Klára korábbi kijelentéseit megismételve az Orbán-kormány utolsó reményének nevezte azt, hogy ha nem kerülnek többségbe Magyarországon, akkor megpróbálják begyűjteni az összes határon túli levélszavazatot. Mint mondta, már most mintegy félmillióan regisztráltak a határon túlról a választásra.
Arról nem beszélt a DK-s képviselők, hogy a határon túliak csak a pártlistás szavazáson voksolhatnak, míg a magyarországiak ezen felül körzetük egyéni jelöltjeire is.
„Legalább félmillió ember szavazhat majd a határon túlról. Ez kétszer annyi ember, mint ahányan 2022-ben szavaztak” – fejtette ki aggodalmát Barkóczi Balázs.
A kormány részéről Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője válaszolt neki, aki azzal szembesítette a DK-s honatyát, hogy akkor bezzeg nem aggódott, amikor a kényszersorozáson magyarokat öltek meg, és pártja akkor sem állt ki a kárpátaljai magyarok mellett, amikor jogfosztást követtek el ellenük, amikor elvették a nyelvi és oktatási jogaikat.
„Önök rendszerint uszítanak a határon túli magyarok ellen. Elvennék az állampolgárságukat, elvennék a szavazati jogukat, és elvennék a támogatásukat is” – figyelmeztetett Nacsa Lőrinc, határozottan visszautasítva, hogy lecsalózzák és lebénázzák a külföldi magyarokat.
A DK mostani szégyenteljes kampánya egyenes folytatása a 2004. december 5-ei népszavazás kampányának – szögezte le a nemzetpolitikai államtitkár.
Kedden folytatódott a DK határon túliak szavazati joga elleni kampánya, amely láthatóan választói kampányuk egyik kulcselemévé emeltek. Ezúttal Kálmán Olga egykori televíziós műsorvezető, a DK jelenlegi képviselője ismételte meg a párttársa részéről hétfőn elhangzottakat. A DK-s képviselő határon túli magyarok szavazati jogának megvonása mellett érvelt, kifogásolva azt, hogy a kormányoldal szavazati jogot biztosított olyanoknak, akik soha nem éltek, adóztak Magyarországon, és – mint állította – „nem viselik a döntésük következményeit”. Szerinte a határon túliak levélszavazása tömeges választási csalásra ad lehetőséget.
A kormány részéről a marosvásárhelyi születésű Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszolt az elhangzott vádaskodásra, és gyűlöletkeltéssel, a határon túli magyarok elleni hergeléssel vádolta a DK-s képviselőt.
Leszögezte: a levélszavazás rendszere kiállta az idő próbáját, megfelel a nemzetközi standardoknak, semmilyen törvénytelenséget nem lehet elkövetni ezzel.
Elmagyarázta, hogy akinek magyar állampolgársága van, annak választójoga is kell hogy legyen, akinek viszont nincs magyarországi lakcíme, mint a külhoni kettős állampolgároknak, az csak a pártlistára szavazhat, és regisztrálnia kell.
Hozzáfűzte: az is szavazhat levélben, aki külföldön dolgozik, ha kijelentkezik az itthoni lakcíméről.
Nyitókép: MTI/Nacsa Lőrinc a parlamentben
