Húsvéthétfőn reggel 7 óra 35 perckor elhunyt Ferenc pápa – jelentette be a Vatikán.
„Ma reggel 7 óra 35 perckor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Úr házába. Egész életét az Úr és az ő egyházának szolgálatára szentelte. Hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel tanított minket arra, hogyan éljük meg az evangélium értékeit – különösen a legszegényebbek és leginkább kirekesztettek javára”– idézte a Vatikán hírcsatornája, a Vatican News Kevin Farrell bíboros szavait.
Ő volt az első nem európai és egyben az első latin-amerikai pápa, szintén az első olyan katolikus egyházfő, akit a jezsuita rendből választottak meg Róma püspökévé. Az olasz felmenőkkel rendelkező, argentin származású Jorge Mario Bergogliót. XVI. Benedek lemondása után 2013. március 13-án választotta meg egyházfővé a konklávé. Ő volt Szent Pétertől számítva a 266. római püspök. 1936. december 17-én Buenos Airesben született, 88 éves volt halálakor, ennek emlékére nyolcvannyolcszor kondultak meg a párizsi Notre-Dame harangjai a katolikus egyházfőt búcsúztatva hétfőn délelőtt 11 órakor.
Húszas évei elején Jorge Mario Bergoglión egy súlyos légúti fertőzés következtében tüdőműtétet hajtottak végre Argentínában, a tüdejének egy részét eltávolították. Idősebb korára emiatt gyakran szenvedett különböző légúti megbetegedésektől. Februárban kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak nála, 38 nap kórházi kezelés után térhetett vissza otthonába, a Szent Márta-házba, miután viszonylagos jobbulást tapasztaltak az állapotában.
Ferenc pápa súlyos betegsége ellenére részt kívánt venni az idei húsvéti ünnepségeken a Vatikánban. Szombaton este kerekesszékben ülve megjelent a Szent Péter-bazilikában, és a főoltárnál imádkozott a nagyszombat esti virrasztás szertartása előtt. Vasárnap megjelent a Szent Péter-bazilika lodzsáján és a pápamobillal körbejárta a Szent Péter teret. „Elbúcsúzott tőlünk” – fogalmazott Matteo Bruni szentszéki szóvivő.
Halála előtti napját, súlyos egészségi állapota ellenére, Ferenc pápa hivatalát végezve töltötte el. A húsvétvasárnapi ünnepi misét – amelyen a pápa nem vett részt – Angelo Comastri bíboros mutatta be a Szent Péter téren. A szertartás végén azonban Ferenc pápa kerekesszékben megjelent a Szent Péter-bazilika központi lodzsáján, és egy munkatársa, Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester felolvasta húsvéti beszédét.
Ferenc pápa volt az első latin-amerikai pápa (Fotó: Beta/AP)
FERENC PÁPA UTOLSÓ ÜZENETE
Beszédében reményre biztatott és békét sürgetett a világban. Húsvéti üzenetének központi témája most is a béke volt. Úgy vélte, a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják. Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és a gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést. Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta, azok esetében is emlékeztetve a katolikus tanításra, hogy mindannyian isten gyermekei vagyunk.
A beszéd után következett szokásos, latin nyelvű áldása Rómára és a világra (urbi et orbi).
Nem sokkal később különleges autóján körbejárta a Szent Péter teret, ahol vatikáni források szerint legalább 35 ezren gyűltek össze, de a téren kívül levőkkel együtt több mint 50 ezren.
Délelőtt az egyházfő a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban fogadta a húsvéti ünnepeket családjával együtt Rómában töltő J. D. Vance amerikai alelnököt. A Szentszék közleménye szerint „Ferenc pápa néhány percig tartó, magánjellegű találkozón fogadta az amerikai alelnököt, hogy húsvét alkalmából elmondhassák egymásnak jókívánságaikat.”
A híradások szerint a pápa halálhírér Róma lakosai, a városban húsvétot töltő olasz és külföldi hívők tömegesen indultak el a Szent Péter tér irányába. A Szent Péter-bazilika harangjai délben majdnem egy órán át kongtak.
MEGÜRESEDETT PÁPAI SZÉK
Ferenc pápa halálával a Vatikánban beállt a pápai szék megüresedésének (latinul: sede vacante) állapota, amely a konklávén megválasztandó utóda, az új pápa hivatalba lépésével ér véget.
Egy pápának nincs hivatalos helyettese, aki az egyházfő jogosultságait teljes mértékben átvehetné. Halálával a bíboros kamarás (camerlengo bíboros) tölti be a legfontosabb vezető tisztséget a Vatikánban. Ő hitelesíti az egyházfő halálát, amelyet várhatóan hétfő este végeznek el, majd lepecsételi a pápai lakosztályt. Az új pápa megválasztásáig ő az illetékes a Szentszék folyó ügyeinek intézésében. Emellett az ő feladata az elhunyt pápa gyászszertartásának és temetésének megszervezése is.
A KATOLIKUS EGYHÁZFŐ TEMETÉSE
Világszerte megrendüléssel fogadták hétfőn Ferenc pápa halálhírét. Sorra érkeztek hétfőn a pápa munkásságát méltató búcsúüzenetek a világ állam- és kormányfői részéről, és nemcsak azokból az országokból, ahol számottevő katolikus vagy keresztény lakosság él.
A pápa első ravatala a Szent Márta-házban lesz, ahol elhunyt. Matteo Bruni, a szentszéki sajtóközpont vezetője közölte: Ferenc pápa koporsóját innen a Szent Péter-bazilikába viszik majd át. 2024 áprilisában Ferenc pápa jóváhagyta a pápai temetési szertartások liturgikus könyvének frissített kiadását, amely irányt fog adni a megtartandó temetési szentmisének. Diego Ravelli érsek, az apostoli szertartások mestere szerint az elhunyt Ferenc pápa azt kérte, hogy a temetési szertartás legyen egyszerűsített, és a hangsúly az egyház hitének kifejezésén legyen a feltámadt Krisztus testében.
„A megújított szertartás még inkább azt kívánja hangsúlyozni, hogy a római pápa temetése egy pásztor és Krisztus tanítványának temetése, nem pedig egy e világi hatalmasságé” – idézte a Vatican News Diego Ravelli érseket.
A katolikus egyházfő (Fotó: Beta/AP)
A PÁPAVÁLASZTÓ KONKLÁVÉ
A pápaválasztó konklávé időpontját a temetést követően tűzik ki. A Sixtus-kápolnában sorra kerülő konklávén a nyolcvan évnél fiatalabb bíborosok vehetnek részt.
Ilyenkor mindig elindul az esélylatolgatás, hogy milyen beállítódású egyházfő lesz a katolikus egyház új vezetője, liberálisabb vagy konzervatívabb. Ha a Ferenc pápa által kinevezett bíborosok alapján mérlegelünk, akkor arra lehet számítani, hogy a Ferenc pápa által vitt irányvonalat képviselő egyházfőt fognak megválasztani, ám ezt sohasem lehet bizonyossággal kijelenteni.
Egy diakónus-bíboros fogja majd latin nyelven bejelenteni a Szent Péter-bazilika erkélyéről azt a tényt, hogy megválasztották az új pápát, mi a neve, és milyen pápai nevet választott magának. A soron következő pápaválasztáson ezt a szerepet a 73 éves Dominique Mamberti francia vatikáni diplomata fogja betölteni, aki 2024 októbere óta első bíboros a diakónus-bíborosok osztályán belül.
|
Jorge Mario Bergoglio életútja A Vatikán Állam feje és a római katolikus egyház vezetője Jorge Mario Bergoglio néven született 1936. december 17-én Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, s elhivatott lett a papi pályára. Huszonegy évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak tüdeje egy részének eltávolításával tudták megmenteni, s fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius. A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, első fogadalmát 1960-ban tette le. Az argentínai Córdobában egyik lelkivezetője a magyar Jálics Ferenc volt. Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá, s 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát. 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke. A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába, a politikai vezetés gyakran tekintette riválisának. Szent II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, 2005-től az argentin püspöki konferencia elnöke volt. A lengyel pápa halála utáni konklávén, 2005-ben ő volt a német Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa. Miután Benedek 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, a konklávé március 13-án már a második fordulóban az argentin bíborost választotta meg a katolikus egyház fejének. Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelentett a harmadik világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él. A Latin-Amerikában meghonosodott felszabadítási teológiától távolságot tartott. Megválasztásakor a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta. Szorgalmazta a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekedett, a béke megteremtésének egyik legfontosabb szívügyének tekintette. Erről szólt a legutolsó beszéde is, amelyet húsvétvasárnap olvastak fel Rómában, a Szent Péter téren. A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el. Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupcióellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben. Ferenc pápa 2013 óta 47 külföldi utat tett. A katolikus egyházfő négy enciklikát adott ki. (Forrás: MTI) |
Nyitókép: Ótos andrás felvétele
