Az utóbbi 14 évben 430 nőgyilkosságot jegyeztek az országban – közölte a Beta hírügynökség szerint Tatjana Macura nemi esélyegyenlőségért, a nők elleni erőszak megakadályozásáért, a nők gazdasági és politikai megerősítéséért felelős tárca nélküli miniszter. Szavai szerint a gyilkosságot megelőzően az áldozatok 3 százaléka jelentette a hatóságoknak a már korábban is elszenvedett bántalmazást. A Szerbiában május 18-án jegyzett nők elleni erőszak áldozatainak emléknapja alkalmából Macura sajtóközleményben adott hangot álláspontjának, miszerint ezen a napon érdemes azoknak a szenvedésére emlékezni, akiknek a hangját nem hallotta meg a társadalom, noha kellett volna. „Nem csak az áldozatok iránti kegyelet miatt fontos az emlékezés. Társadalomként ekképpen juttatjuk kifejezésre a meggyőződést, hogy a nők elleni erőszak felszámolására irányuló küzdelemben mindenkire szükség van” – nyomatékosította Macura.
CSAK BEJELENTÉSSEL EGYÜTT CÉLRAVEZETŐ
A családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló törvény elfogadása, 2016 óta a halálos áldozatok száma 45 százalékkal csökkent – mondta a folytatásban Macura. Értékelése szerint Szerbiában megfelelő rendszer alakult ki az áldozatok védelmére, viszont ennek működése kizárólag akkor lehet célravezető, ha az erőszakot bejelentik az illetékes szerveknek. „Az erőszakról bátran és köntörfalazás nélkül kell beszélni, mindennap, nem pedig csak akkor, amikor Szerbiában vagy világszerte az áldozatokra emlékezünk. Egyetlen nőt sem hagyhatunk cserben. Senkiről nem feledkezünk meg, és senkiről nem mondunk le” – fogalmazott.
Később a tárca nélküli miniszter abbéli reményének adott hangot, hogy őszre megkezdődhet a családon belüli erőszak megakadályozásáról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetének közvitája. Olyan módosításokat terjesztenek elő, amelyek révén célravezetőbbé válhat az említett jogszabály alkalmazása – emelte ki Macura, a Vajdasági Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint. Hozzátette, az a cél, hogy tovább erősödjön az intézmények iránti bizalom, hiszen ezáltal mind az áldozatok, mind az erőszakról tudomást szerző személyek felbátorodhatnak és még nagyobb arányban jelenthetik be az erőszakos cselekményeket.
HOL VAN JELEN A BÜNTETŐJOGBAN?
A vitatott probléma kezelésére szakosodott szervezetek egy része azt az álláspontot képviseli, hogy a jelenség elleni hatékony küzdelem szempontjából kulcsfontosságú lenne a Büntető Törvénykönyv módosításával önálló bűncselekményként beemelni a jogrendbe a femicídiumot, azaz a nők nemük miatti szándékos megölését. A minősített emberölés ezen formájának kizárólag nő lehetne az áldozata. Az európai országok – beleértve az uniós tagállamok – gyakorlatát elemezve arra a megállapításra juthatunk, hogy Szerbia ebben a vonatkozásban egyáltalán nem lóg ki a sorból. Petneházi Réka A femicídium mint önálló bűncselekmény megjelenése az Európai Unió egyes tagállamaiban, az idén márciusban publikált szakcikke szerint jelenleg az Európai Unió négy tagállama (Málta, Ciprus, Belgium és Horvátország), valamint az unión kívül Észak-Macedónia alkalmazza büntetőjogában a femicídium fogalmát – áprilisban az olasz jogalkotás is megtette ezt a lépést. Ehhez képest például Latin-Amerikában a legtöbb állam büntetőjoga tartalmaz valamilyen femicídiummal kapcsolatos rendelkezést.
JELZÉSÉRTÉKŰ SZEREP
Mindazonáltal a szerbiai Büntető Törvénykönyv 2019-ben megejtett módosítása óta, amikor a szerbiai jogrendbe bekerült az életfogytiglani börtönbüntetés intézménye, ezzel a büntetéssel az a személy is szankcionálható, aki megölte azon családtagját (az áldozat neme irreleváns tény), akit korábban bántalmazott, azaz a sorozatosan elkövetett bántalmazás záróakkordjaként megfosztotta életétől. Azok a szerbiai szakértők, akik a nők bántalmazásának és a femicídium vonatkozásában a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, egyebek mellett éppen a hatályos büntetőpolitika miatt képviselik azz az álláspontot, hogy a jelenség elleni küzdelemben nem elég a büntetőjogtól és a szigorú büntetőpolitikától várni a megoldást. A sikeres küzdelemnek a szerbiaihoz hasonló patriarchális társadalmakban jellemző berögződések és viselkedésformák, valamint a társadalmi berendezkedés a férfi felsőbbrendűségen alapuló szerkezetének megváltoztatása, illetve átstrukturálása az alapja – fejtette ki nemrégiben Nevena Petrušić, a Niši Egyetem Jogtudományi Karának tanára és volt esélyegyenlőségi biztos a NIN hetilapnak.
Az előbb említett szakmai cikkben a szerző ugyancsak rámutat, a femicídium szabályozása különálló bűncselekményként önmagában nem fogja csökkenteni a nőgyilkosságok számát. Ugyanakkor bár általánosságban kimondható, hogy a szigorú büntetés nem eredményezi a bűncselekmények számának csökkenését, és valószínűleg csekély visszatartó ereje lesz a femicídium bűncselekményeknek, attól függetlenül a „performatív” jogalkotás nem feltétlenül negatív – állapította meg a szerző. A femicídium Büntető Törvénykönyvbe iktatása sok értelemben kedvező lehet. Egyrészt értéket képvisel és határozottan jelzi az adott társadalom számára, hogy a nők sérelmére elkövetett nemen alapuló erőszak elítélendő magatartás, amely szigorú büntetést von maga után. Másrészt segíti az államok közötti kommunikációt és adatszolgáltatást azt illetően, hogy pontosabb kép szülessen a világszerte elkövetett femicídiumok valós számáról, az emberölési statisztikákban betöltött arányáról.
Nyitókép: Az adatok szerint az áldozatok három százaléka jelentette a hatóságoknak a már korábban is elszenvedett bántalmazást (Dávid Csilla illusztrációja)
