A kostolaci régi bányászati hulladéklerakókon létesülő, 66 MW kapacitású szélerőműpark építési munkálatai a végéhez közelednek, emelte ki Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter tegnap, miután tárgyalásokat folytatott Anke Konraddal, Németország belgrádi nagykövetével és Klaus Müllerrel, a Német Fejlesztési Bank, KfW Délnyugat-Európával és Törökországgal megbízott igazgatójával. A miniszter kiemelte, a Szerbiai Villanygazdaság első szélerőművének mind a 20 oszlopát, valamint a kábelhálózatának 95 százalékát már telepítették, és még az idén kitermelik az első zöldmegawattokat ebből a szélerőműből. Szavai szerint Szerbia ezzel a beruházással is a megújuló energiakapacitások fejlesztése iránti elszántságát mutatja. Ez az egyik legfontosabb projekt, amelyet a KfW-vel közösen valósít meg az ország, és amely hozzájárul a dekarbonizációhoz és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez – szögezte le.
Dubravka Đedović Handanović és vendégei azokról az energiaprojektekről tárgyaltak, amelyek folyamatban vannak, de ugyanakkor megemlítették azokat a jövőbeli terveket is, amelyek a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyság fejlesztésére vonatkoznak. A miniszter köszönetét fejezte ki Németország következetes támogatása miatt az energiaszektor korszerűsítésében – áll a bányászati és energiaügyi minisztérium közleményében.
– Hálásak vagyunk a német kormánynak és a KfW fejlesztési banknak a folyamatos támogatásukért az energia különböző alágazataiban, a távfűtéstől és az energiahatékonyságtól kezdve a megújuló energiaforrásokból származó új kapacitások fejlesztéséig. Szerbia és Németország konstruktív és intenzív párbeszédet folytat, amelynek konkrét eredményeket mutatnak, energetikai ambícióinkkal és reformcéljainkkal összhangban, a következő időszakban új projektek révén tervezzük az együttműködés elmélyítését – mondta a miniszter.
Kitért az új biomassza-fűtőművek építésére és a megújuló energiaforrások a távfűtési rendszerekbe való bevezetésére is, amelyekben az ország a KfW-vel működött együtt.
– Négy teljesen új biomassza-fűtőművet építettünk ki, és folytatjuk a projekt második fázisát, amelyben az elkövetkező években új kazánokat telepítünk a Prijepolje, Novi Pazar, Niš, Rača, Vranje és Majdanpek fűtőműveibe. Emellett az év végén olyan megállapodás megkötését tervezzük, amely lehetővé teszi, hogy országszerte bevezessük a megújuló energiaforrásokat a távfűtésbe, napelemes technológián és hőszivattyúkon keresztül. Ennek értéke összesen 60 millió euró, amelyből 20 millió euró vissza nem térítendő összeg a KfW támogatásának köszönhetően – mondta a miniszter.
Đedović Handanović emlékeztetett arra is, hogy a Katonaorvosi Akadémia (VMA) energetikai felújítását is a KfW-vel közösen végzik. Elmondta, ez a beruházás után csökken a VMA energiaszükséglete és ez által a költségei is. A projekt első fázisában a fűtő- és a hűtőrendszer felújítását végzik, javítják az épület állapotát és tetőszerkezetét, majd felállítják a napelemeket. A versenypályázatot már kiírták és a folyamat várhatóan az év végén befejeződik, a munkálatokat a jövő év elején tudják kezdeni.
Anke Konrad nagykövet elmondta, hogy Németország az elmúlt 25 évben a fejlesztéseket célzó együttműködésen keresztül megközelítőleg 5 milliárd eurót fordított Szerbia energiaszektorára. Mint mondta, örömmel látják, hogy Szerbia elkötelezett a 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése mellett. Éppen ezért készek a dekarbonizációs folyamatokat érintő tervek további támogatására.
Klaus Müller ugyanakkor kihangsúlyozta, bankja érdekelt az energiahatékonyságot célzó fejlesztések iránt a lakóépületek esetében is. Kiemelte, hogy a bank eltökélt abban, hogy támogassa Szerbiát a hidrogéntechnológiák fejlesztésében és integrációjában, amelyek az Európai Unióban egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.
Nyitókép: Klaus Müller, Dubravka Đedović Handanović és Anke Konrad (Fotó: Beta)
