Nem hárult el a korlátozó intézkedések veszélye

Csütörtökön elfogadott határozatában (Határozat a Szerbia–Koszovó-párbeszéd közelmúltbeli fejleményeiről, beleértve a helyzetet a koszovói északi önkormányzatokban) az Európai Parlament Szerbia együttműködését sürgeti a szeptember 24-i banjskai támadással kapcsolatos nyomozásban, továbbá a Szerbiában élő elkövetők bírósági felelősségre vonását, és kiadatásukat Koszovónak. Az EP továbbá felszólítja az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy foganatosítsanak intézkedéseket a szerb kormány ellen, amennyiben bizonyítást nyer, hogy Szerbia közvetlenül részt vett a banjskai terrortámadásban vagy a Koszovó északi térségében májusban elkövetett támadásokban, illetve ha a szerb hatóságok nem hajlandóak teljeskörűen együttműködni. Ezzel összefüggésben az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy amennyiben bizonyítást nyer a szerb állam közvetlen részvétele a támadásban, fagyassza be az IPA-III keretében elkülönített pénzt. Az Európai Tanácsot arra szólítják fel, hogy foganatosítson személyre szóló korlátozó intézkedéseket a destabilizációval összefüggésbe hozható észak-koszovóiakkal, valamint a főbb bűnszervezetek vezetőivel és Milan Radoičićtyel szemben.

A határozatban a feleket az Észak-Koszovóban jellemző feszültségek csillapítására irányuló tevékenységre szólították fel, míg az Európai Uniót arra, hogy segítse a koszovói hatóságok irányította nyomozást, valamint az EULEX munkáját, és értékelje a bizonyítékokat.

Szerbiát felszólították, hogy lépjen fel a Koszovó területére irányuló fegyvercsempészettel szemben. Szerbiát és Koszovót arra kérik, hogy működjenek együtt a szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelem tekintetében. Az EP sajnálattal vette tudomásul, hogy Milan Radoičić nyilvános beismerő vallomása és a szökés kockázata ellenére az eljáró bíróság nem tartotta indokoltnak az előzetes letartóztatás elrendelését, valamint abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a banjskai történéssel összefüggésbe hozható személyeket Szerbiában nem vonják felelősségre.

Szerbiát és Koszovót ebben a dokumentumban is felszólítják a párbeszéd folytatására, annak érdekében, hogy „mielőbb átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodásra jussanak kapcsolataik normalizálásáról, a kölcsönösség elvén alapuló elismeréssel és a nemzetközi közjoggal összhangban”. A feleket ugyancsak felszólították az idén február 27-én elfogadott brüsszeli megállapodás és a március 18-i ohridi megállapodás alkalmazására, valamint sajnálatuknak adtak hangot, hogy Szerbia képviselője nem volt hajlandó aláírni ezen dokumentumok egyikét sem. A pristinai felet a szerb többségű községek közösségének megalapítására szólítják fel a határozatban, „összhangban a korábbi megállapodásokkal, valamint Koszovó Alkotmányával és a Koszovói Alkotmánybíróság vonatkozó döntésével”. Az EP azzal kapcsolatban is sajnálatának adott hangot, hogy Szerbia folytatja a Koszovó elismerésének visszavonására irányuló kampányát, továbbá megpróbálja ellehetetleníteni Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, mivel ez a tevékenység összeegyeztethetetlen a február 27-i brüsszeli megállapodással. A koszovói szerbeket az intézményrendszerbe való visszatérésre szólítják fel, továbbá sürgetik az előrehozott helyhatósági választások megtartását Koszovó északi helyi önkormányzataiban, valamint a szerbek képviselőinek részvételét a választásokon.

„Az EP-t továbbra is nagyon aggasztja a Vučić elnök által irányított szerb hatóságok destabilizáló befolyása a régióban, viszont hangsúlyozza, hogy megingathatatlanul támogatja Szerbia polgárait az európai demokratikus jövőért folytatott küzdelmükben, valamint sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szerb vezetés bizonyos politikai lépései akadályozzák a szerbiai polgárok európai vágyának beteljesülését” – olvasható egyebek mellett a dokumentumban.

Az EB-t arra szólítják fel, hogy normalizációs folyamatban őszinte közvetítőként lépjen fel, és ne legyen indokolatlanul megengedő Szerbiával szemben. Ezzel összefüggésben az EP aggodalmának ad hangot, hogy az EB nem bírálja kellőképpen Szerbiát, noha az ország az Oroszországgal szembeni szankciós politikához sem csatlakozott, míg az államvezetés továbbra is magas szintű találkozók keretében egyeztet az orosz hatóságokkal, miközben Szerbiában folyamatos visszalépés jellemző a demokrácia, az EU-val való kapcsolatok és a reformfolyamatok tekintetében.

A határozat nem kötelező erejű, a javasolt, illetve követelt intézkedések némelyikének foganatosításához szükséges a tagállamok konszenzusa, míg mások foganatosításához nem.

NEM A POLGÁROKAT BÜNTETNÉK

Teljes körű nyomozás és igazságszolgáltatás szükséges – fogalmazott a szavazást követően Twitter-bejegyzésében Vladimír Bilčík, az EP szerbiai jelentéstevője. Hozzátette, Belgrádnak és Szerbiának vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, hogy békés párbeszéd révén működjenek együtt. Bilčík szavai szerint fontos rámutatni, hogy a határozat nemcsak a Szerbiával, hanem a Koszovóval kapcsolatos elvárásokat is lajstromba veszi.

Az EP nem a szerbiai polgárok szankcionálását sürgeti, ha bizonyítást nyer a szerb állam közvetlen részvétele a banjskai támadásban – emelte ki az N1 tv összeállítása szerint Klemen Grošelj európai parlamenti képviselő. Rámutatott, először a nyomozást kell lefolytatni, ebben szükséges Szerbia maradéktalan részvétele, majd ezt követően válhat aktuálissá az elkövetők felelősségre vonása.

Viola von Cramon-Taubadel képviselő szavai szerint a banjskai esetet követően egyre több uniós tagállam türelme csökkent Szerbiával szembeni. A politikus ugyancsak kiemelte, hogy az esetleges korlátozó intézkedéseket nem a szerbiai polgárokkal, hanem az államvezetés bizonyos képviselőivel szemben foganatosíthatják.

A FIDESZ KÉPVISELŐI NEMMEL SZAVAZTAK

Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy képviselőtársaival a határozat ellen szavaztak, mivel álláspontjuk szerint az ehhez hasonló dokumentumok ellenkező hatást váltanak ki, azaz nem járulnak hozzá a feszültségek csillapításához vagy a Belgrád–Pristina-párbeszéd előbbre viteléhez, de a szerbiai polgárok az uniós intézmények objektivitásába vetett, már korábban megingott hitét sem erősítik.

A határozat tervezetéről folytatott két héttel ezelőtti vita során Deli rámutatott: a közelmúlt tragikus eseményei igazolják, hogy a lehető leggyorsabban megoldást kell találni a Koszovóban élő szerb közösség helyzetére. Hozzátette, elfogulatlan és alapos vizsgálatra van szükség, ugyanakkor ezek az események csupán tünetei egy sokkal súlyosabb problémának, ami nem más, mint a koszovói szerb közösség egy évtizede húzódó megoldatlan helyzete.