2024. április 30., kedd

„Vulinizálódó” katonaság

Miért táplálkozik a költségvetési tartalékból a hadsereg és az illetékes minisztérium?

A költségvetési tartalékkal való visszaélések lehetőségére hívta fel a figyelmet legújabb elemzésében a Vajdasági Kutatási-Elemző Központ (VOICE). Az illetékesek arra figyelmeztettek, hogy a védelmi minisztérium folyamatosan elő nem irányzott eszközöket kap a tartalékból, melyeket aztán populista megnyilvánulások, intézkedések finanszírozására költ el.

Vulin tiszteletbeli repülős kitüntetést vett át Batajnicán – sokáig cikkezett erről is a sajtó (Fotó: Beta)

Vulin tiszteletbeli repülős kitüntetést vett át Batajnicán – sokáig cikkezett erről is a sajtó (Fotó: Beta)

Rámutattak arra, hogy 2016 decemberében 9 milliárd dinárt irányítottak Aleksandar Vulin minisztériumának a költségvetés tartalékeszközeiből, ami az említett évben tartalékként elköltött pénz negyedét képezte. 2017-ben folytatódott a minisztérium iránti kegyes viszony, októberben és decemberben összesen csaknem 5 milliárd dinárt kapott ismét a tartalékból. A legnagyobb átutalás 2018 júliusában következett be, amikor is 12 milliárd dinárhoz jutott ilyen módon a tárca, ez az összeg a teljes tartalék 30 százalékát tette ki akkor.

A nem tervezett utalásokkal szerzett pénzt a védelmi minisztérium, a VOICE írása szerint, a legkülönbözőbb okokból kapta: volt olyan eset, amikor egyenruhák vásárlását tüntették fel az utalás okaként, más alkalommal a bérek vagy az azokra kirótt illetékek kifizetése miatt lett szükség pluszpénzre, egyes esetekben pedig katonai felszerelést, MiG–29-esek felújítását, vagy nemzetközi missziókon tartózkodó katonák kifizetését jelölték meg okként. Az újságíróközpont szerint nem áttekinthető a költségvetési pénzek elköltése, ami korrupciós ügyletekre, de legjobb esetben is önreklámra, populista tevékenység finanszírozására ad korlátlan lehetőséget ennek a minisztériumnak és az ellenőrzése alatt álló hadseregnek.

A VOICE által megszólított katonai elemzők szerint a költségvetésben az ország védelmi rendszerének kellene képeznie azt a részt, amely a legkiszámíthatóbb, ebből adódóan a legtervezhetőbb is egyben, ezért érthetetlen, miért vezették be az állandó jellegű pótlólagos, nem tervszerű, tartalékból történő finanszírozást. Nikola Lunić, a Stratégiai Politikai Tanács végrehajtó igazgatója úgy fogalmazott, ezek az utalások nem indokoltak, ha figyelembe vesszük, mire fordították őket. Szerinte a katonaság érdemben nem növelte oly mértékben felkészültségét, mint amennyi pénzt kapott az elmúlt években. Politikai marketingfogások állnak a háttérben – állapította meg, mert a MiG–29-es vadászgépek beszerzését leszámítva a többi felszerelés vásárlása nem volt indokolt, hiszen nem javított a hadsereg operatív készültségén.

Aleksandar Radić katonai elemző szerint is a közvélemény „hangolására” szolgáltak az említett átutalások, amelyeket nem terveztek a költségvetés elkészítésekor. Az sem kizárt, hogy azokra a hadseregen belüli elégedetlenség gyors mérséklése miatt lett szükség néhány alkalommal. Mindez szerinte a katonaság „elvulinizálódásáról” szóló bizonyíték, ad hoc intézkedések, melyek elsősorban a média figyelmének felkeltését tűzték ki célul.