Oj, badnjače badnjače, ti naš stari rođače! Dobro si nam došao i u kuću ušao – így kezdődik a karácsonyi vers, amivel a pravoszláv hívők a tölgyfaágat hozó családtagjuk jelentőségére mutatnak rá szenteste.
A pravoszláv karácsony népszokásainak többsége szentestéhez kapcsolódik, amelyekből ugyan sok már feledésbe merült, vagy éppen helyenként megváltozott, de az, amit a mai napig mindenhol ápolnak, az a tölgyfa kivágása. Ez férfi feladata: január 6-án csak a férfiak mennek ki az erdőbe még napfelkelte előtt, hogy kivágják a szerencsét hozó tölgyfát. A kora reggeli órákban a férfiak a Dobro jutro! és a Srećan badnji dan! köszöntéssel üdvözlik egymást, majd imát mondanak, hogy a családba az adott ágak egészséget és boldogságot hozzanak. A fa törzsére legfeljebb csak három csapást mérhetnek, és úgy kell kivágni, hogy a fa kelet felé dőljön. Egyes szokások szerint a kivágott fát nem szabad csupasz kézzel megfogni, kesztyűben viszik haza és állítják a családi ház falához, hogy szenteste, mielőtt a család asztalhoz ül, meggyújtsák azt a kandallóban.
Ezek a szokások a városokban egy kicsit módosultak. Legtöbb helyen az egyház szervezésében a városi tereken vagy éppen a templomudvarban gyújtják meg közösen a tölgyfát, az ünneplő családok pedig legtöbbször egy ágat visznek be a házba, lakásba, szalmával együtt, ami a betlehemi történéseket idézi fel, majd gyertyát gyújtanak, ami pedig a családi melegséget jelképezi.
Amíg a férfiak a badnjak (tölgyfa) kivágásával vannak elfoglalva, a nők sem tétlenkednek. Ilyenkor egy tálba gabona, legtöbbször búza kerül, hogy a termés gazdagságának reményét jelezzék, valamint szárított gyümölcsök kerülnek az asztalra, csonthéjas gyümölcsök és alma kíséretében. Ez a nap a böjtről szól, mint a katolikus egyházban is. A gazdag böjti vacsorára az asztalra prebranac (sült sűrű bab) és hal kerül, más böjtös ételekkel együtt.
Mielőtt a család az asztalhoz ülne, a házigazda kopogtat az ajtón, majd jelzi, hogy meghozta a badnjakot. A háziasszony nyit neki ajtót: Dobro veče Badnjače! (Jó estét, tölgyfát hozó!) üdvözlettel. A hagyomány szerint fontos, hogy a tölgyfával a házigazda a jobb lábával lépje át a küszöböt. Mindenkinek boldog szentestét kíván, a családtagok jókívánságokkal fogadják őt, a háziasszony pedig előre elkészített gabonával szórja meg. Fontos, hogy a tölgyfa mellett szalma is kerüljön a házba, de ma már legtöbbször nem szórják szét az asztal alatt, hanem egy csokorba, a tölgyfával együtt kerül a vázába. Egy ágat, még ha nincs is a házban kemence, meggyújtanak, ugyanis a hagyomány szerint: Koliko varnica, toliko parica, koliko varnica toliko… – ahány szikra pattan, annyi gazdagságot, termést hoz majd az előttük álló év.
Már napokkal karácsony előtt lehet badnjakot venni a piacokon (Ótos András felvétele)
A Badnji dan valójában bevezető a családi ünnepbe: ekkor a családtagok együtt vannak, karácsony napján ugyanis nem szokás vendégségbe menni. Kivételt képez a položajnik, egy (ha lehetséges férfi) családtag, aki karácsony reggel (január 7-én) az első vendég, és gazdagságot, áldást hoz a házra. A háziak ajándékkal halmozzák el, és egész nap a kedvében járnak. Ő hozza el ugyanis a megszületett Jézus hírét: Hristos se rodi! – ezzel köszöntik egymást a családtagok karácsony reggelén, amire a válasz: Vaistinu sa rodi! (valóban megszületett).
Ilyenkor készül a česnica, egy kerek pogácsa, amelybe egy pénzérmét rejtenek. Ezt – mint minden pravoszláv vallási ünnepen – ima kíséretében a családtagok megforgatják az összetartozás jelképeként, majd kereszt alakban, négy ponton vörösborral megöntözik, és annyi részre törik, ahányan a családban vannak. Valakihez odakerül a pénzérme, ami szintén a gazdagság jelképe. Nagyobb városokban a pravoszláv egyház a reggeli karácsonyi liturgia után a hívőknek – legtöbbször a gyerekeknek – készít česnicát, amelyekből a tereken törhetnek maguknak egy-egy darabot. Ez a kenyérkalács legtöbbször sós és töltelék nélküli, de vannak olyan helyek is, ahol édesen készítik, dióval és aszalt gyümölcsökkel gazdagítva.
A karácsony öröme az ebédlőasztalon is megmutatkozik: ilyenkor pecsenye kerül az asztalra, malacot vagy bárányt sütnek, szárnyashúst viszont nem fogyasztanak, mivel a hiedelem szerint az hátráltathatja a szerencsét.
Sok helyen a karácsony háromnapos ünnep, és karácsony napján senki nem megy vendégségbe. Erre karácsony másnapján kerül sor, amikor a családot és a barátokat köszöntik az ünnep alkalmából. Ez már a csendesebb örvendezés ideje.
Nyitókép: Badnjak égetés (Ótos András felvétele)
