Szerbia eurointegrációs folyamatában már több mint három éve nem történt előrelépés. Legutóbb júniusra, majd júliusra várta az ország a 3-as klaszter megnyitását. Erre azonban, az akkori nagy politikai lendület ellenére, a mai napig nem került sor. Még mindig az egységes választói névjegyzékről szóló törvény, valamint az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) Tanácsa körül folyik a vita. A nemzetközi szervek véleményétől és segítségétől függ, mikor tud előrelépni ebben a kérdésben az ország. A bővítési tárgyalások megtorpanásáról Kovács Elvirával, a parlament eurointgerációs bizottságának elnökével, a köztársasági képviselőház alelnökével beszélgettünk.
– Valóban úgy tűnt, hogy ebben a periódusban volt egy nagy lendület, és tényleg maga a képviselőház, illetve az államvezetés megpróbálta teljesíteni legalább a minimumot. A parlament elfogadta a médiacsomagot, de amit a tagállamok többsége még mindig nélkülözhetetlen minimumnak tart, az a műsorszórási ügynökség, azaz a REM Tanácsa tagjainak megválasztása, illetve a választási feltételek javítása esetében legalább a választói névjegyzékről szóló törvényt kellene módosítani. A házelnök erőfeszítése, illetve a munkacsoport, valamint a kulturális és a tájékoztatási bizottság munkája ellenére sem jutottunk eredményre. A REM 9 tagja kapcsán 7 esetében a bizottság legutóbbi ülésén, július elején megegyeztünk. Világossá vált, hogy a civil szervezetek, konkrétan a Građanska Inicijativa, illetve a parlament illetékes bizottsága másképpen értelmezi a törvényt. És mivel nem tudtak közös nevezőre jutni, a házelnök megpróbálta a nemzetközi szervezetek segítségét kérni, bekapcsolta az EBESZ-t, illetve a Quintát (Ötök). Egész augusztusban vártuk az EBESZ tájékoztatással foglalkozó munkatestületének, szakmai testületének a véleményét. Ez érkezik most meg a napokban, és ettől függ, hogy mikor folytathatjuk a munkát. Nyilván akkor lesz parlamenti ülés, amikor készen leszünk: 18 személy közül kell majd a plénumnak kilencet megválasztania.
A REM Tanácsának megválasztása nincs határidőhöz kötve?
– Ez egy nagyon jó kérdés. Az a fontosabb az uniós intézmények számára, hogy inkluzív legyen a választási folyamat, hogy valóban mindenki részt vegyen benne. De nagyon sokan kiléptek a folyamatból, és már a második folyamatból is. A házelnök visszahívta őket a tárgyalóasztalhoz. A legutóbbi bizottsági ülés gyakorlatilag két napig tartott, és a résztvevők témáról témára mindent átrágtak, de a gyermekjogokkal foglalkozó civil szervezetek témakörében van még mindig vita. Megrekedt a folyamat, és bár nagyon sok minden folyik a háttérben, nem jutottunk közös nevezőre. A parlament még mindig nem választotta meg a REM tanácsának tagjait. A másik viszont a választói névjegyzékről szóló törvénymódosítás. Július közepén megjelent a törvény hatodik változata, és megszervezésre került a kilencedik közvita. Az ODIHR elküldte róla a véleményét, és ma volt szakmai egyeztetés az ODIHR képviselőivel Varsóban, és remélem, hogy most már tényleg elkészül a végső változat, amely mindenki szerint jó, és akkor ez a törvényjavaslat is napirendre kerülhet. Miután ezt a parlament elfogadja, illetve teljesítjük a megszabott minimumot, megígérték, konkrétan a (Gert Jan) Koopman (az EB szomszédságpolitikai és integrációs főigazgatóságának vezetője) is, aki a múlt héten Belgrádban járt, hogy Szerbia végre megérdemel egy konkrét, pozitív előrelépést, a hármas klaszter megnyitását.
A napokban sor került egy parlamentek közti egyeztetésre is, amelyen az EU-bővítés intézményes következményeiről volt szó. Az uniós tagállamokat érintő következmények nyilvánvalók. Szerbia intézményeit sújtják-e következmények a társulási folyamat megtorpanásától?
– Valószínűleg igen, de mi mindig arról beszélünk, hogy az intézményeknek működniük kell. Visszatérve magára az egyeztetésre, azt az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága szervezi, és arra a tagállamok nemzeti parlamentjei, illetve a tagjelöltek nemzeti parlamentjei is meghívást kapnak. Az Európai Parlament, illetve az európai intézmények is komolyan foglalkoznak azzal, hogy a bővítés hogyan fog rájuk hatni. Már most a 27 tagállammal nem a leghatékonyabb az EU, tehát világos előttük, ha még több tagállamból tevődik majd össze az Európai Unió, akkor szinte lehetetlen lesz a működésük. Az alkotmányügyi bizottságok készítettek egy jelentést ebben a témában, számos kérdés felmerült, de kikérték a mi véleményünket is. Én elsősorban arról beszéltem, hogy szerintem maga a tárgyalási folyamat nem hatékony. Mert amíg konszenzussal kell meghozni minden döntést, azt is, hogy megnyitnak egy klasztert, ez ellehetetleníti a folyamatot, elveszi az emberek, az országok kedvét, mert bilaterális kérdések miatt bárki bármikor blokkolhat valakit. Jobb lenne, ha például az ilyen kérdéseket, amilyen a klaszter megnyitása, többségi döntéssel, nem konszenzussal kellene meghozni. Ez hatékonyabbá tenné a folyamatot, és ebben sokan egyetértenek.
Ennek a folyamatnak a hatékonytalansága vagy megtorpanása lehet hatással a legutóbbi felmérések eredményére is, miszerint a szerbiai lakosság csupán 33 százaléka támogatná az EU-csatlakozást?
– Igen, egyértelmű. Kiszámolták: minimum 151 alkalommal lehet egy tagjelölt országot blokkolni ebben a folyamatban, akár bilaterális kérdések miatt is. Ez megnöveli az EU iránti szkepticizmust, mivel Szerbia már nagyon régóta tagjelölt, illetve több mint három és fél éve nem nyitott meg újabb tárgyalási fejezetet. Azok a polgárok is elkedvetlenedtek, akik eddig hittek benne. A 33 százalék szinte történelmi minimum.
Nyitókép: Kovács Elvira
