Tudás a szülőföldön – akik nem mentek el

Érettségi után érdemes a vajdasági/szerbiai egyetemi, szakfőiskolai továbbtanulást választani. Tudjuk, most a blokádok, tiltakozások miatt igen bonyolult, kaotikus állapotok uralkodnak a felsőoktatásban, ám hisszük azt, hogy rendeződik a helyzet. Az elkövetkező hetekben sorozatunkban megszólaló beszélgetőtársaink pályaválasztásról, a szülőföldön való tanulás előnyeiről, a szerb nyelv okozta nehézségekről és ezek áthidalásáról is vallanak. Kitérnek arra, micsoda előnyt jelent a mai, Vajdaságban tanuló egyetemistáknak és leendő hallgatóknak az újvidéki Európa Kollégium működése, a tanulmányi ösztöndíj nyújtotta biztonság, az, hogy a többségi nyelv elsajátítása, a kiépülő kapcsolati háló, a sokféle igényes szabadidős tevékenység olyan lehetőség, amellyel érdemes élni. És érdemes komolyan megfontolni a szülőföldön való továbbtanulást.

IGENIS VAN LEHETŐSÉG HELYBEN BOLDOGULNI
Kanizsai Tamás: A felsőfokú tanulmányok nemcsak a hivatásra, hanem az élet más területeire is felkészítettek

Kanizsai Tamás 1987-ben született, az általános iskolát és a középiskolát is Zomborban végezte el. Az elektrotechnikai mesterszakos oklevelét az Újvidéki Egyetemen szerezte meg. Jelenleg tanárként dolgozik a zombori Műszaki Középiskolában, emellett programozással is foglalkozik. Mint mondta, mindazt, amit most csinál, nagyrészt annak köszönheti, amit az egyetemen tanult. Az ott szerzett tudás és tapasztalat ugyanis ma is meghatározza a munkáját és a mindennapjait.

– Azért választottam Szerbiát a továbbtanulásra, mert itt képzeltem el a jövőmet. Itt él a családom, a barátaim, és ez az a hely, amit otthonomnak tekintek. Minden ide köt, ami fontos nekem, ezért természetes volt, hogy a tanulmányaimat is itthon szeretném folytatni. Kezdetben az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy el kellett költöznöm egy másik városba. Az új környezet, az életmód és a szokások mind újdonságot jelentettek. Ezekre nem problémaként, hanem lehetőségként tekintettem, és végül ezek a változások pozitív élményekké váltak. A szerb nyelv nem jelentett gondot, mivel már középiskolában is az állam nyelvén tanultam, így megfelelő nyelvtudással érkeztem az egyetemre. De ha valakinek még nem megy annyira jól, nyugodtan bízhat abban, hogy a tanárok és a hallgatótársak is segítőkészek. A nyelvet gyorsan el lehet sajátítani, így az nem jelent akadályt – emelte ki beszélgetőtársunk, aki szerint az Újvidéki Egyetem karai az ország egyik legjobb felsőoktatási intézményei.

– Szakmailag nagyon sokat adott: kiváló előadókkal és szakemberekkel dolgozhattam együtt, akik rengeteget segítettek a fejlődésemben. Olyan tudást szereztem, amit nap mint nap hasznosítani tudok a munkám során. Emberileg is rengeteget kaptam: önállóságot, új barátokat és értékes tapasztalatokat. Az egyetem nemcsak a szakmai életre, hanem az élet más területeire is felkészített. Bátran biztatom a fiatalokat arra, hogy maradjanak a szülőföldjükön tanulni. Itt van az otthonuk, a családjuk, a barátaik. Ez hatalmas támogatást és biztonságot jelent. Ráadásul az Újvidéki Egyetemen kiváló oktatók tanítanak, és igenis van lehetőség helyben boldogulni, munkát találni és sikeres karriert építeni – hangsúlyozta Kanizsai Tamás. 

ELHIVATOTTSÁGGAL ÉS SZORGALOMMAL
Szávai Attila: Az egyetem az embereknek lett kitalálva, és ha valaki hajlandó időt és energiát fektetni a tanulásba, meg tudja ugrani az akadályokat szerb nyelven is

A csantavéri dr. Szávai Attila, a Magyar Nemzeti Tanács pénzügyi szakreferense a szabadkai Közgazdasági Kar pénzügyi, bankügyi és biztosítási szakán fejezte be tanulmányait. A közgazdasági középiskola elvégzése után egyértelmű volt számára, hogy folytatni szeretné a tanulmányait, itthon, Vajdaságban.

– Szerencsés időzítés volt, ugyanis épp 2011-ben indult el a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramja. Ez az anyagi támogatás jelentős segítséget nyújtott az egyetemi éveim alatt. A fakultáson az első évben még magyar nyelven vizsgáztunk, ám a második évtől minden tanóra és vizsga szerb nyelven zajlott. Igazán megszenvedtem, és voltak mélypontok, amikor úgy éreztem, nem bírom tovább. Ilyenkor a családom támogatása, valamint a magyar évfolyamtársaimmal való összetartás sokat segített. Nem mellesleg a szerbajkú hallgatók és a tanárok is elfogadóak, támogatóak voltak, ami szintén hozzájárult a sikeremhez. Bár alapszinten beszéltem az állam nyelvét, a szaknyelv kihívást jelentett. Sokkal több energiát és időt igényelt annak elsajátítása, mint az anyanyelvemen való tanulás, de nem adtam fel. Tudatosan fejlesztettem a nyelvi készségeimet: saját szótárakat készítettem, online fordítókat használtam, és fokozatosan egyre magabiztosabb lettem. Két-három évembe telt, mire értelemmel is tudtam tanulni. A mesterképzésen már nem jelentett gondot a szerb nyelv, így a tanulmányi eredményeim is javultak. A mentorom biztatására jelentkeztem a doktori képzésre, amelyre állami költségvetésen fel is vettek. Kutatási témám az iszlám biztosítás volt, amelyről a disszertációmat is írtam – főként angol, részben arab forrásokból dolgozva, szerb nyelven megírva. A hároméves doktori képzést három év alatt teljesítettem. A tanulmányaim alatt számos akadályba ütköztem, de úgy érzem, mind leküzdhetők voltak, elhivatottsággal és szorgalommal – hallottuk Szávai Attilától, aki 2017-től a Magyar Nemzeti Tanács pénzügyi szakreferenseként dolgozik.

– Ez már több mint nyolc éve tartó szakmai pálya, amit a tanulmányaim alapoztak meg. Az egyetem az embereknek lett kitalálva, és ha valaki hajlandó időt és energiát fektetni a tanulásba, ha van rá nyitottsága, hajlandósága, meg tudja ugrani az akadályokat szerb nyelven is. Ha valami nem megy elsőre, nem baj, lehet próbálkozni újra. Nekem is voltak sikertelen vizsgáim, de mindig úgy gondoltam, hogy legközelebb sikerül. A lényeg, hogy ne adjuk fel. Ha én végig tudtam járni ezt az utat, más is képes rá. Mindenkit csak arra tudok biztatni, hogy tanuljon minél többet, és ne féljen attól, hogy az egyetem kifog rajta – zárta gondolatait beszélgetőtársunk.