Jóváhagyták tegnap az európai uniós államok külügyminiszterei azt a javaslatot, mely szerint a 35., Belgrád és Pristina közötti kapcsolatokról szóló tárgyalási fejezet részeként Szerbiának teljes mértékben teljesítenie kell a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálására vonatkozó, francia–német jelzővel ellátottként ismert tervet, beleértve annak ohridi kiegészítését is, melyet tavaly március 18-án fogadtak el a tárgyalófelek. A dokumentum pontosítja, hogy a megállapodások teljesítésével kapcsolatos, minden esetleges vitát a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli dialógus keretében kell rendezniük a feleknek.
A múlt héten új közös álláspontot hagyott jóvá ezzel kapcsolatban az európai uniós Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER: Committee of Permanent Representatives), az uniós államok nagykövetei által alkotott testület, mely továbbította azt elfogadásra a külügyi tanács elé. Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS: European External Action Service) még februárban továbbította a szövegmódosítás javaslatát a COREPER-nek, annak érdekében, hogy az ohridi megállapodás a részét képezze a 35. tárgyalási fejezetnek. Az Európai Unió Tanácsa ezt megelőzően decemberben kérte az Európai Bizottságtól, hogy kezdeményezze a 35. fejezet módosítását. Minden vita nélkül fogadta el a COREPER a 35. tárgyalási fejezet megváltoztatásával kapcsolatos döntését. Ezt követően a tárgyalási fejezetet Belgrád elé terjesztik, az EU új tárgyalási pozíciójaként.
Az „egyéb kérdésekkel” foglalkozó 35. fejezet Szerbia esetében felöleli a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezését. Annak érdekében, hogy mielőbb legyenek előrelépések a témában, a tárgyalási fejezetet még 2015. december 14-én megnyitották.
Az ohridi megállapodás nagy port kavart a hazai közvéleményben. Maga az államfő is tagadta, hogy aláírta volna a rendelkezéseit, azt ismerte el, hogy jelezte készségét a megállapodás kitételeinek továbbtárgyalásáról. A jobboldali ellenzék is tiltakozott miatta, mert azt is magába foglalja, hogy Szerbia nem akadályozhatja meg Pristina nemzetközi szervezetekbe való felvételét, amit voltaképpen ezek szerint a pártok szerint a függetlenség elismerésének lehet tekinteni. Koszovó felvétele az ENSZ-be, és Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia számára továbbra is elfogadhatatlan – jelentette ki Ohrid után a szerb államvezetőség.
