Pristinának öröm, Belgrádnak gyalázat

Elfogadta a kedd esti szavazáson az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése azt a koszovói jelentést, melyben Pristina felvételére tesznek javaslatot az ET-be. A 171 jelenlévő képviselő közül 131 adott zöld fényt Koszovónak, 29-en szavaztak nemmel és 11-en tartózkodtak. Nem hagyták jóvá azt a módosítási indítványt, mely szerint Pristinának – a tagság elnyeréséhez – meg kellene alapítania a szerb községek közösségét. Az ülésen elhangzottak szerint ez „tagság utáni kötelezettség” marad. Mivel Pristina számára kedvező döntés született, már csak egy lépés választja el a teljes jogú tagságtól. A közgyűlés továbbítja a felvételi javaslatot az ET Külügyminiszteri Bizottságához, amely kétharmados többséggel hivatott meghozni a végleges döntést. Ez egy hónap múlva, a május 16–17-ei ülésen esedékes.

Koszovó felvétele ellen szavazott, a többi között nyolc spanyol, négy magyar, két ciprusi, két francia, egy olasz és egy német képviselő is. Az öt görög képviselő közül csak egy szavazott nemmel. A régió országai közül, értelemszerűen, mind a hét szerb képviselő nemmel voksolt, ahogyan egy montenegrói és két bosznia-hercegovinai képviselő is. A strasbourgi hírt kommentálva Ivica Dačić ügyvezető kormányfő és külügyminiszter ekképpen fogalmazott: a szégyen napja volt ez az ET-ben, soha korábban nem javasolták „olyasvalaminek a felvételét, ami nem állam, s nem teljesíti az alapvető emberi- és szabadságjogokat sem”.

Biljana Pantić Pilja, a szerb küldöttség vezetője értékelése szerint ezzel a döntéssel a nemzetközi jog sérült, sárba tiporták azokat az alapelveket is, amelyeken az ET nyugszik. Dora Bakojanni (Ντόρα Μπακογιάννη) koszovói jelentéstevő arról marad emlékezetes, hogy megsértette a nemzetközi jogot, mondta Pilja az ülésen, melyen figyelmeztették, hogy nem intézhet szavakat közvetlenül a közgyűlés valamelyik tagjához, így a jelentéstevőhöz sem. Pilja arra figyelmeztetett, hogy Pandóra szelencéjét nyitották fel, ki tudja, melyik állam melyik része fog a jövőben élni e precedensértékű határozattal és lehetőséggel.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Suzana Grubješić, az ET állandó szerbiai képviselője is. Koszovó felvételének jóváhagyása szerinte az alapvető normák ellen szól, az ET, amely korábban a jogvédelem rangos intézményének számított, egyre inkább politikai szervezetté alakul át. A vita igazságtalan és aránytalan volt, ítélte meg, s arra emlékeztetett, ez még nem a végső döntés, a közgyűlés álláspontját nem feltétlenül kell figyelembe vennie a végleges döntést hozó Külügyminiszteri Bizottságnak.

Még egy szöget vertek a nemzetközi jog koporsójába, értékelte szerdán Miloš Vučević kormányalakító a közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában.

Vjosa Osmani koszovói elnök szerint az ET-ben meghallották az európaiak hangját, és megköszönte mindazok támogatását, akik Koszovó felvételére szavaztak.