A doroszlói termelők által művelt földek jelentős része a Duna–Tisza–Duna csatorna túloldalán van, ahová a Szondra vezető úton jutnak el a csatornán átívelő hídon keresztül. Csakhogy az 1961-ben készült, fogatos kocsikra tervezett hidat a víz alámosta, a mezőgépek súlya alatt megsüllyedt, s a helybeliek attól rettegnek, hogy előbb vagy utóbb ugyanúgy leszakad, mint 2005. december 24-én a szentiváni (prigrevicai) híd.
– A helyi közösség tanácsa 2007 óta igyekszik nyomára bukkanni, kinek a hatáskörébe tartozik a híd állapotának ellenőrzése és rendben tartása, mert már akkor úgy látszott, hamarosan nagy baj történhet – nyilatkozta Pelt Ferenc, a HK titkára. – Sokáig tartott az egymásra mutogatás, a Vajdaság Vizei közvállalattól azonban tavaly március 24-én megérkezett az értesítés, amiből kiderült, hogy a híd 1964. december 31-én Zombor község tulajdonába került. GellérMagdolna tanácselnök ezt követően nyomban átirattal fordult a zombori Városi Tanácshoz, amiben sürgős statikai vizsgálatot és szanációt kért, mert a helybeliek meggyőződése szerint az objektum már nem kellően stabil, sőt életveszélyes, a víz kimosta a pilléreket, s a mezőgazdasági idényben nagyon sok jármű közlekedik rajta. A közelmúltban magam nyújtottam be a zombori Városépítési Igazgatóságnak a helyi közösség területén jövőre tervezett munkálatok tervét, ennek az első pontja a híd javítására vonatkozik. Választ sem a tanácstól, sem az igazgatóságtól nem kaptunk – mondja a titkár.
Lemić Gojko termelő, az LDP helyi szervezetének vezetője szerint a hídon kívül 2200 hektár föld tartozik a faluhoz, ebből 600 hektár erdő. Jelentős a fakitermelés, és a kukorica átlaghozamával számolva ősszel 8000 tonna termést kell áthozni a hídon.
– A híd időzített bomba, mégis használjuk, mert mindenki bízik benne, hogy nem alatta szakad le. Egyébként öt tonna a teherbírása, de a rajta áthaladó traktorok és pótkocsik némelyikének már az önsúlya is meghaladja a hat tonnát, a kombájnokról nem is beszélve. Tudni kell azt is, hogy Jugoszlávia fennállása alatt a gyakorlatozó tankok is ezt a hidat használták. Igaz, a szántók más irányból is megközelíthetők, de az legalább 15 kilométeres kerülővel jár, és a jelenlegi üzemanyagárak mellett a gazdák inkább vállalják a kockázatot – hallottuk Lemić Gojkótól.
– Amennyiben lezárják a hidat, parlagon maradnak a Szondig terjedő földek – erősítette meg a tényállást Mészáros Albert, aki ugyancsak szántókat művel a csatorna túlpartján. – Amikor a hídhoz érünk, behunyjuk a szemünket, gázt adunk, és imádkozunk, hogy ne alattunk omoljon össze az építmény.
A helyszínen tartózkodásunk idején ötpercenként haladt át súlyos rakomány a doroszlói hídon.
