2022. július 4., hétfő

A plusz egy családtag

Négy évvel ezelőtt, 2018 májusában vettem meg az autómat, két hónappal azután, hogy megszereztem a B kategóriás jogosítványomat. Előre megszabtam egy bizonyos keretösszeget, a pénztárcabarát vételár mellett mindössze néhány dolgot szerettem volna: az új gépjármű ne legyen túl nagy (tudtam, hogy mire és mennyit fogom használni), ne fogyasszon sokat és legyen benne normálisan működő klíma. Nem értek a személygépkocsikhoz, így természetesen mielőtt megtörtént az adásvétel, kikértem családunk férfitagjainak a véleményét is. Tisztában voltam azzal, hogy milyen fába vágom a fejszémet: az új autó új kiadásokat is von majd maga után.

Mennyit költenek az autótulajdonosok évente a kocsijukra? Ide tartoznak ugyebár az előre tervezhető (olajcsere, szűrők cseréje, klíma tisztítása) és az előre nem tervezhető szervizelési, javítási kiadások, aztán ott van még a regisztráció, a biztosítással kapcsolatos kiadások, továbbá a téli és a nyári gumik cseréjével kapcsolatos kiadások. És végül, de nem utolsósorban az üzemanyagköltségek.

Soha nem készítettem még statisztikát arra vonatkozóan, hogy jómagam évente mennyit költök a kocsimra. Úgy vagyok vele, hogy amiről nem tudok, az nem is fáj. Ha elromlik, úgyis megjavíttatom, az előre tervezett kiadásokkal megpróbálok előre számolni, üzemanyag nélkül pedig hajtani úgysem tudom.

Bizonyára sokan ingázunk két város között, legtöbben a munkánk miatt. A busszal való utazás ugyan gazdaságosabb, de ha figyelembe vesszük az időt, illetve azt, hogy milyen a két város közötti összeköttetés, a legtöbben valószínűleg azt is belátjuk: az autó a legkényelmesebb és a leggyorsabb megoldás. Egy olyan kényelmes megoldás, aminek a fenntartásához napjainkban mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.

Miután a szerb kormány befagyasztotta az üzemanyagok árát, péntekenként közlik a benzin és a dízel legmagasabb megengedett kiskereskedelmi értékét. A benzin literenkénti ára továbbra is 198 dinárba, míg a dízel literenkénti ára 209 dinárba kerül a szerbiai töltőállomásokon. Hiába tűnik nagyon drágának a két említett összeg, és hiába növekszik gyors ütemben az üzemanyagár, még mindig nem értük el azt a lélektani határt, amelyen túl már többen választanánk a tömegközlekedést. Egyre több benzin fogy, teljesen függetlenül az árak változásától, és a forgalomban lévő autók száma is egyre nő, hiába ugrott meg látványosan az új autók ára. Az autópiac megállíthatatlan. A vevőket az sem akadályozza meg, hogy egy (új) személygépkocsi most jóval drágább, mint mondjuk két-három évvel ezelőtt.

Soha nem látott szintre emelkedtek az üzemanyagárak. Mindez történelmi rekordot jelent, már a néhány évvel ezelőtti, eddig túlszárnyalhatatlanul magasnak tűnő árakon is túl van. Ami még akkor is látványos, ha hozzátesszük, hogy az elmúlt években nőttek annyival a bérek, hogy a mostaninál csak egy picit alacsonyabb árak akkor sokkal jobban fájtak. Ha valakit nagyon zavar az, hogy sokat kell fizetnie a benzinért, logikus megoldás ritkábban ülni autóba, csakhogy az autósok elsöprő többsége legfeljebb dühöng, de egy ilyen magas üzemanyagárat is kifizet, nem gondolkozik el azon, hogy más közlekedési formára váltson. Ezt a megállapítást már akkor is levonhatja bárki, ha megnézi, hogy egy átlagos hétköznapi reggel, amikor éppen munkába megy, mi történik az utakon, főleg a nagyobb városokban. Ugyan vannak olyan helységek, ahol a tömegközlekedés nem annyira gyors és sűrű, hogy jó alternatívát jelentsen az autózással szemben.

Jól emlékszem, két évvel ezelőtt, 2020 nyarán 121 dinár volt a benzin literenkénti ára. A járványügyi helyzet, a különféle korlátozások és lezárások miatt az emberek akkor kevesebb üzemanyagot vásároltak, hiszen nem lehetett annyi helyre menni, és sokan otthonról dolgoztak. Aztán tavaly a nyár elején, illetve az idén tavasszal jött a lezárások utáni nyitás, és növekedésnek indult a forgalom is. Az orosz–ukrán háború hatására tovább emelkedtek az üzemanyagárak, amire Európa-szerte reagálnak a kormányok, hiszen ez az áremelkedés világszerte egyre komolyabb problémát jelent.

Az üzemanyag árának emelkedése nem csak azokat érinti, akik gépjárművel rendelkeznek, hiszen az üzemanyag ára minden olyan termék árába beépül, amelynek a gyártásához vagy forgalmazásához szállítani kell valamit.

Bár jó ötletnek tűnhet, mégis észszerűtlen nagyobb mennyiséget raktározni az üzemanyagból. Az üzemanyag szavatossági ideje lejár, illetve veszélyes anyagnak minősülnek.

A hazai sofőrök többsége valószínűleg péntekenként türelmetlenül várja a 15 órát, és titokban abban reménykedik, hogy az illetékes minisztérium közleménye alapján néhány dinárral olcsóbb lesz az üzemanyag. Azonban sajnos biztos: az elkövetkező időszakban a plusz egy családtag „etetése” korántsem lesz pénztárcabarát.