Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja majd az Azov ukrán félkatonai alakulat terrorszervezetté nyilvánítását és tevékenységének betiltását orosz területen – közölte kedden az orosz igazságügyi minisztérium.
A bírósági iratok szerint a keresetet az orosz főügyészség nyújtotta be. Dmitrij Agranovszkij, a RIA Novosztyi hírügynökség által megszólaltatott jogi szakértő kijelentette, hogy ha a legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek ismeri el az Azovot, amelynek tagjai ellen Oroszországban büntetőeljárás indult, akkor az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki.
Az Oroszországban neonácinak tekintett Azovnak 2014-ben kulcsszerepe volt az akkori kijevi erőszakos hatalomváltás elleni, oroszpárti lázadás elfojtásában Délkelet-Ukrajnában és Mariupol visszafoglalásában a szakadároktól. A Moszkva által idén februárban megindított, hivatalosan „különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háborúban pedig az Azovi-tenger partján fekvő iparváros védelme volt a feladata a nemzeti gárda részévé vált alegységnek. Becslések szerint az alakulat több száz tagját tarthatják immár csaknem egy hónapja körülzárva az Azovsztal acélmű kazamatáiban.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert és adták meg magukat. Közülük 51-en súlyos sebesültek. Az orvosi ellátásra szorulókat a donyecki „népköztársaság" novoazovszki kórházába küldték ellátásra és ápolásra.
Ez volt az első eset, hogy Azov fegyveresei tömegesen adták meg magukat. Korábban tengerészgyalogosok tették le a fegyvert a mariupoli acélműveknél, mintegy másfél ezren.
Orosz sajtóforrások szerint kedden újabb Azov-fegyveresek adták meg magukat, de számukról estig hivatalos tájékoztatást nem adtak ki. A Rosszija 1 televízió szerint az oroszországi Taganrogból rabszállító kocsit is küldtek értük.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a Telegram csatornáján bejelentette, hogy a testület nyomozói fogják kihallgatni a fogságba esett Azov-tagokat „az ukrán rezsimnek a Donyec-medence lakossága ellen elkövetett bűncselekményeivel" kapcsolatban. A detektívek meg fogják állapítani a foglyok személyazonosságát, és ellenőrizni fogják, hogy részt vettek-e a polgári lakosok elleni bűncselekményekben, és a vallomásokat összevetik az eddigi nyomozati anyagokkal.
