2022. május 26., csütörtök
PEDAGÓGIAI ÚTMUTATÓ

Tankönyv, de mégsem

Módszertani segédlet a Vajdasági ládafia című segédtankönyvhöz

A Vajdasági ládafia egyszerre ad számot a vajdasági magyarság történetéről, kultúrájának múltjáról és jelenéről, és egészíti ki az általános iskolai történelemtankönyveket a magyarság történelmével foglalkozó, a tantervben előírt anyagrészekkel.

Nem hagyományos értelemben vett tankönyvről van szó. A kiadvány a projektmódszeren alapuló oktatásszervezés szemléletmódját követi, az önálló kutatási lehetőségek, a nagy fokú individualizáció lehetőségét teremti meg. Elvétve ugyan találhatóak tesztfeladatok a kötetben, ezeknek is azonban előfeltétele a tanári segítség vagy a kutatómunka. A kiadvány a tudásanyagot rövid szócikkekben dolgozza fel, amelyekhez olvasnivaló, kutatási tipp, kihívás, gondolatkísérlet és tudtad-e? elnevezésű feladattípusok kapcsolódnak.

A Vajdasági ládafia területi alapon dolgozza fel a vajdasági magyarság sport-, tudomány- és művelődéstörténetét, nem veszítve szem elől közösségünk köztes, olykor közvetítő helyzetét sem. A kötetet egy, A mai Vajdaság a történelmi korokban című látványos, dupla oldalas idővonal vezeti be. Ezután következik a területi alapon elrendezett főszöveg, amelyet egy, a jeles napokat, nemzeti ünnepeket összefoglaló kalendárium követ, majd a történelmi fejezeteket a tartalomjegyzék zárja.

A kiadvány összeállítása során nem törekedhettünk a teljességre, ugyanakkor minél átfogóbb képet kívántunk adni, ezért nem is nevezhető enciklopédiának a Vajdasági ládafia, inkább illik rá a felfedezőkönyv elnevezés. Ezért a történelmi fejezeteken kívül minden más felfedezését az olvasóra bíztuk. A (hely)történeti szócikkek mellett az olvasókönyvi funkció dominál a kiadványban. Az olvasni való szövegek a vajdasági és lokális identitás köré szerveződnek, vagy történelmi és egyéb dokumentumként (pl. néprajzi) a törzsanyagot szemléltetik. Így nemcsak a történelem-, hanem a magyar nyelv és irodalom tankönyv kiegészítőjeként is szolgál.

A könyv oly módon is alakítható és nyitott, hogy a tanárokat arra bátorítjuk, hogy mentorként vagy az órai munkán a kiadványt forrásként, de kritikusan szemléljék. A kiadvány dimenzióinál fogva a mindennapi órai munkára iskolakönyvtár példányainak használatával lehet felhasználóbarát.

A könyvben a következő témakörök szervezik az anyagot (az elkülönítést ikonok segítik):

Olvasnivaló

Vers, próza, dráma, tudományos szövegek, történelmi források és az ezekhez fűzött magyarázatok. Minden, ami nem fért bele az olvasókönyvedbe.

Történelem

Egyetemes és magyar történelem a történelem előtti koroktól napjainkig. Helytörténet és kistörténelem, avagy az emberi sorsok a történelmi események árnyékában.

Teátrum

Színházaink és azok története, valamint neves színészeink és rendezőink.

Film

A vajdasági magyar mozi és a filmek története, dokumentum- és játékfilmek.

Skanzen

Néprajz. Szellemi és tárgyi kultúránk, hagyományaink.

Flóra és fauna

Természeti környezetünk, környezetvédelem.

Művészettörténet

Építészet, képzőművészet.

Sporttörténet

Nagyjaink és ígéretes tehetségeink.

Zene

Zenetörténetünk, klasszikus, nép- és popzene.

Tudománytörténet

A kémiától a nyelvészetig minden, amivel a tudósok foglalkoznak.

 

Könyvünk megírása során olyan online könyvtárakat, archívumokat használtunk fel, mint a Vamadia, az Arcanum vagy a Magyar Elektronikus Könyvtár. Emellett szerzőink több száz könyvből, újságcikkből gyűjtötték össze az adatokat, információkat. Gyakran idézzük, megnevezzük egy-egy szakterület elismert képviselőjét. A felhasznált művek részletes jegyzékét pedig a Forum Könyvkiadó weboldalán tesszük közzé.

Néhány példa a Tudtad-e? rovatból:

Tudtad-e?

A Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt 2001 óta rendezik meg az Újvidéki Színházban a magyar dráma napján, szeptember 21-én (1883-ban ugyanis e napon mutatták be a Nemzeti Színházban Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét). Minden évben három szerzőt hívnak meg, akik a Magyar Szóból kihúzott cím alapján egyetlen nap alatt drámát írnak, amit a következő nap sorshúzással kijelölt rendezők irányításával be is mutatnak.

Tudtad-e?

A tanyák szoros összeköttetésben álltak a hozzájuk legközelebb eső településsel: „A gazdáknak – pusztai gazdaságuk mellett – többnyire egy városi, falusi házuk is volt. Vasárnap és az ünnepeken ide jártak templomba, piacra, itt tartották a lakodalmat, a gazdát és a gazdasszonyt innen temették el az anyaközség temetőjében, mert a tanyákon se piac, se templom, se temető nem volt egészen a húszas–harmincas évekig. Az emberélet fordulóinak nagy eseményei mindig a faluban vagy a városban történtek. A városi ház nem volt üres, itt laktak az öregek. Ha ők meghaltak, és a gazda még jól bírta magát, akkor a házat is kiadták árendába, de egy szobát mindig fenntartottak maguknak. A városból, illetve a faluból jártak a gyerekek iskolába is, mindaddig, míg Eötvös József közoktatási miniszter nem rendelte el a tanyasi népiskolák létesítését.” (Dévavári Beszédes Valéria)

A 20. század második felében megkezdődött a tanyák elnéptelenedésének folyamata: a villanyáram-hálózat kiépítése a települések belterületeire korlátozódott, és ez gátat szabott a tanyasi gazdaságok fejlődésének. Egyre több tanya lett az enyészeté, mivel lakói véglegesen beköltöztek a városba vagy a faluba.