A Balkán Áramlatból érkező rendszeres ellátás mellett az állam jelentős földgáztartalékkal is dicsekedhet az udvarnoki tározóban, így a télen senki sem fog fázni – nyilatkozta a Politika napilapnak adott interjújában Dušan Bajatović, a Srbijagas vállalat igazgatója. Hozzátette: bebizonyosodott, hogy jó döntés volt részt venni a Gazprom kezdeményezésében, és megépíteni az Oroszországból induló, majd Törökországon és Bulgárián át Szerbiába érkező vezetéket. Ezzel ugyanis Szerbia tranzitállammá vált, és Magyarország, illetve Közép-Európa más országai is általa jutnak gázhoz. Mindez szavatolja, hogy a világkrízis idején is stabil maradhasson a gázellátás országunkban, versenyképes árakat szabhatunk meg, és tranzitdíjakat is tudunk fizettetni – mondta Bajatović.
A Srbijagas első embere kiemelte, hogy az idén akkor sem fizetnek többet a lakosok a gázért, ha a vállalatnak át kell vállalnia bizonyos költségeket. Szerbia jelenleg 270 dollárt fizet ezer köbméter gázért, és ez biztosítja azt, hogy a fűtésidény végéig ne kelljen emelni az árat – erősítette meg az igazgató az államfő korábbi bejelentéseit. Hozzátette azonban, hogy kiemelten fontos az is, hogy jövő évre is a lehető legjobb árat sikerüljön kieszközölni. Ezek az egyeztetések a legmagasabb szinten folynak, és Aleksandar Vučić szerb, illetve Vladimir Putyin orosz elnök közötti tárgyalásoktól függnek – mondta az igazgató.
A gáziparban jártas szakemberek szerint az új díjak meghatározásánál a nyersolaj világpiaci árának alakulását is figyelembe veszik. Az elmúlt kilenc hónapban tapasztalt gazdasági árak mozgását elemzik majd, nem pedig a tőzsde által diktált hatalmas drágulást – állítják az illetékesek, kiemelve, hogy az elmúlt napokban a tőzsdén 1900 dollár fölé is emelkedett az ezer köbméter gázért fizetett összeg.
Bajatović szerint Szerbia olyan előnyös helyzetben van, hogy hosszú távon is számíthat kedvezményezett földgázárra – mondta a Srbijagas első embere.
TRANZITÁLLAM, DE NEM CSOMÓPONT
Srećko Đukić közgazdász szerint viszont Szerbia még nem érte el azt a szintet, hogy tranzitállamként gázcsomópontnak számítson Európában. A Balkán Áramlatból ugyanis egyelőre csak Magyarországra továbbítja az orosz gázt, de Bosznia-Hercegovinába, Horvátországba vagy más szomszédos államokba még nem – mondta a szakember, aki a több forrásból való ellátás elkötelezettjének számít.
Kiemelte, hogy a Gazprom abban a pillanatban elzárta az Ukrajnán keresztül haladó vezetéket, amikor a Balkán Áramlat működésbe lépett. Így ismét csak egy forrásból kapjuk az orosz gázt. Csak annyi történt, hogy Szerbia és Magyarország szerepet cserélt: korábban Magyarországtól függött Szerbia ellátása, most viszont tőlünk függ Magyarország ellátása – hangsúlyozta Đukić.
Jelenleg Európa gázellátásának 40 százalékát biztosítja a Gazprom. A közgazdász szerint senki sem vonja kétségbe az orosz gázóriás lehetőségeit, de a világkrízis tagadhatatlanul arra enged következtetni, hogy Európának alternatív megoldásokat is biztosítania kell az energiaellátásra. Az Unió egyre nagyobb mértékben szorgalmazza a környezetbarát megoldásokat, és újra a nukleáris energia termelése felé fordul – állítja a közgazdász, aki arra buzdította az amerikai és az európai vállalatokat, hogy Szerbiában fektessenek be egy atomerőmű kiépítésébe.
GYENGÍTENI VAGY ERŐSÍTENI AZ OROSZ MONOPOLT?
A Niš és Szófia közötti vezeték kiépítéséhez az Unió 25 millió euróval járult hozzá, a Szerbia területén megépült vezeték viszont összesen 86 millió euróba került. Ezen keresztül évente 1,8 milliárd köbméter gáz haladhat át. A vezetékekbe azonban az orosz mellett bolgár, azerbajdzsáni és ciprusi gáz is kerül, de feltöltik a görög thesszaloniki és alexandrúpoli tartalékokkal is – állítja Đukić, aki a kelet-európai országok gazdaságpolitikai elemzésére szakosodott.
Vojislav Vuletić, a Szerbia gázellátásával foglalkozó egyesület elnöke szerint a világválság alátámasztotta, hogy „egyedül Oroszországra támaszkodhatunk, és az orosz gázellátásban lehetünk biztosak”. Az azerbajdzsáni, ciprusi, amerikai és egyéb forrásokból biztosított gáz beszerzése csak halovány kísérlet arra, hogy Európa csökkentse a Gazpromtól való függőségét. „Európa féltékeny az orosz monopolra, Szerbia számára viszont a Gazprom kínálja a legkedvezőbb megoldást” – állítja Vuletić.
