2021. június 23., szerda

Az EB júniusra ígéri a vakcinaútlevelet

Az európai illetékesek célja, hogy új immunitásigazolás, más néven a zöld útlevél a nyári szünet előtt életbe lépjen és megkönnyítse az EU-n belüli közlekedést a nyári szezonra – jelentette be tegnap Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja.

Az európai vakcinaútlevél elképzelését szerdán mutatja be az Európai Bizottság. Ez tartalmazni fogja, hogy a tulajdonost beoltották-e, vagy hogy meggyógyult-e, illetve rendelkezik-e negatív teszttel – mondta az uniós biztos, közölve, hogy ennek digitális és papír változata is lesz. Közölte továbbá: az ingyenes, QR-kóddal ellátott igazolványt minden tagállam nyelvén kiállítják, angol változata is lesz, és az EU minden tagállamában érvényes lesz. „Azon dolgozunk, hogy június előtt elkészüljön, mivel igyekszünk mindent megtenni a turistaszezon megőrzésére” – hangsúlyozta a biztos.

Breton „elfogadhatatlannak és érthetetlennek” nevezte az AstraZeneca vakcinagyártó előző napi bejelentését, miszerint ismételten csökkenés várható az EU-nak szállítandó adagokban. Egyelőre korainak tartja jogi lépések megfontolását.

Ennek ellenére bizakodásának adott hangot az oltási programmal kapcsolatban, amely szerinte hónapról hónapra gyorsul. Emlékeztetett arra, hogy míg januárban 14 millió dózist biztosítottak a tagállamoknak, februárban már 28 millióra, márciusban pedig 60 millióra emelkedett ez a szám.

Ígérete szerint a második negyedévben havonta 100 millió, nyártól pedig havonta 200 millió adag várható. Breton megerősítette, továbbra is az a cél, hogy az Európai Bizottság minden tagállamnak annyi adagot tudjon biztosítani, amennyivel nyár végére mindenhol elérhető a közösségi immunitás.

Uniós csúcsot sürgetnek a vakcinaelosztás miatt

Európai uniós csúcstalálkozó sürgős összehívását kérte öt EU-tagállam kormányfője egy közös levélben, mert szerintük aránytalan a koronavírus elleni vakcina elosztása a tagállamok között.

Az EU-tagállamok állam- és kormányfői soron kívüli csúcstalálkozón vitassák meg az oltóanyag elosztásának kérdéskörét, hogy az átoltottság mértéke minden tagállamban elérje a második negyedév végére kitűzött célt – írta Ausztria, Csehország, Szlovénia, Bulgária és Lettország miniszterelnöke az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek címzett levélben.

A levél szerint ha az EU nem változtat a vakcinaelosztás jelenlegi rendszerén, nyárra óriási aránytalanságok lesznek a tagállamok között az oltóanyaggal való ellátottságban.

Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken amiatt panaszkodott, hogy egyes tagállamok a gyógyszergyártókkal kötött „titkos szerződések” révén a többieknél lényegesen több vakcinához jutnak, pedig a huszonhetek előzőleg megállapodtak, hogy a lakosságszám arányában osztják szét az EU által megrendelt oltóanyagot. A Kurz által példaként említett Hollandia, azaz a holland kormány visszautasította a vádat és emlékeztetett arra, hogy az uniós megállapodás szerint ha az EU területére behozott vakcinamennyiség arányos elosztása után egyes tagállamok jelzik, hogy nem tudják vagy nem óhajtják felhasználni az éppen rendelkezésre álló készletet, akkor egy másik tagállam felhasználhatja az így felszabaduló mennyiséget. Hollandia nem szerzett be pótlólag oltóanyagot az EU által aláírt megállapodásokon kívül – közölték.

Timmermanns: Történtek hibák a beszerzésben

Brüsszelben és a tagországokban is történtek hibák az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyag beszerzésében – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke egy vasárnapi német lapinterjúban. A holland szociáldemokrata politikus a Der Tagesspiegel című lapban kifejtette, hogy „tragédiát” okozott volna, ha az EU-tagállamok nem a közös vakcinabeszerzést választják, mert ha egyedül a gazdasági erő határozza meg a hozzáférést, egyes országok nem jutnak hozzá a szérumhoz.

Mint mondta, probléma lenne, és nemcsak a szegényebb országoknak, hanem csak a leggazdagabbak engedhetnék meg maguknak a vakcinavásárlást. Ezt ismerték fel az „oltóanyag-szövetséget” megalakító uniós tagok, köztük Németország és Hollandia. Ezek az országok belátták, jobb a közös, európai fellépés.

Hozzátette: „igaz, hogy követtek el hibákat az oltóanyag-beszerzésben, Brüsszelben és a tagállamokban is”, de a gazdagabb országok érdekeit is a közös beszerzés szolgálta.

„Nézzük majd meg, hol tartunk április végén” – mondta a brüsszeli bizottság alelnöke arra a kérdésre, nem szegénységi bizonyítvány-e az EU-nak, hogy gyorsabb az oltási kampány a közösségből éppen kivált Nagy-Britanniában.

Hozzátette, hogy a mérleget a világjárvány végén kell elkészíteni, mert „akkor láthatjuk majd, hogy miben tévedtünk és mit tettünk helyesen, egyelőre pedig arra kell összpontosítani, hogy egész Európa oltóanyaghoz jusson”.