2021. május 9., vasárnap
A GYÓGYSZERÉSZ ROVATA

Ez nekem kínai! – A Sinopharm vakcina hatásmechanizmusa

A Szerbiában is alkalmazott Sinopharm vakcina a hagyományos oltóanyagok csoportját képviseli a koronavírus elleni harcban. Sokan azért állnak ki mellette, mert jól ismert technológiával készült szerről van szó, mások viszont éppen azért mellőznék az alkalmazását, mert már vannak sokkal modernebb fegyvereink is az orvostudományban, minthogy ilyen „elavult” vakcinatípust alkalmazzunk.

Ezzel a cikkel semmiképp sem az a célom, hogy az olvasó helyett döntsek, vagy bármilyen szinten is hassak arra, hogy melyik módszerrel készült oltóanyagot válasszák. Írásomban leginkább e vakcinafajta hatásmechanizmusára helyezem a hangsúlyt.

Lássuk, mi is történik az emberi szervezetben attól a ponttól kezdve, hogy bejut a BBIBP-CorV injekciós tűje az izomszövetbe, egészen az immunválasz kialakulásáig. Mire van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön az elraktározható immunreakció? Kórokozó fehérje! A kutatók rájöttek, hogy a fehérvérsejtjeink gyakorlatilag nem is magát a teljes baktériumot vagy vírust ismerik fel, amikor kontaktusba kerülnek egymással, hanem a kórokozókon lévő különleges fehérjéket. Minden betegséget okozó mikrobának pont olyan nagy változatosságban vannak jelen ezek a specifikus peptidek , glikoproteinek, mint az emberek ujjlenyomatainak formái. A vakcináknak az a lényegi feladatuk, hogy betegség előidézése nélkül „szembesítsék” a szervezetet ezekkel a fehérjékkel, azért, hogy az immunrendszer „kigyakorolhassa” a valódi fertőzés előtt annak megsemmisítési módját. A mai világban különbözőképpen idézhetjük elő az immunrendszer és a mikrobafehérjék kontaktusát. Legmodernebb módszerek közé tartoznak az mRNS és a vektor vakcinák típusai. Ezeknek a vakcináknak a működése azon alapszik, hogy valamilyen úton (mRNS-t hordozó zsírcseppek, adenovírus-vektor) genetikai információt juttatunk testi sejtjeinkbe. Mégpedig olyan genetikai „receptet”, ami alapján a vakcinációs pont körüli szövetek éppen azt a vírusfehérjét kezdik el termelni, ami nélkülözhetetlen az immunválasz kialakításához. Ám nem feltétlenül szükséges ilyen 21. századi, ultramodern technológia ahhoz, hogy felkészítsük a szervezetünket az igazi fertőzéssel szemben.

A kínai Sinopharm gyógyszergyár által kínált BBIBP-CorV vakcina mondhatni, azon az elven működik, mint a már több mint száz éve is gyártott vakcinák többsége. A hagyományos vakcinák vagy elölt, szaporodni nem képes kórokozót juttatnak a szervezetbe, vagy olyat, amely bár szaporodásra képes, betegséget mégsem idéz elő. Alapvetően bármely variáció esetében az immunreakcióhoz szükséges fehérje megtalálható a mikroba felszínén, pont úgy, mint eredeti társain, csak ebben az esetben azok betegséget nem tudnak előidézni.

A Sinopharm vakcina úgy készült, hogy izoláltak háromféle olyan COVID–19-et okozó koronavírus-mutációt, amelyek legelterjedtebbek voltak a Kínai Népköztársaság területén, illetve azokat, amelyek különböző ex vivo szöveteken legnagyobb szaporodóképességet mutattak. Ezt a „háromfajta” koronavírust aztán különböző biotechnológiai módszerek segítségével bioreaktorokban, nagy mennyiségben elkezdték szaporítani. Amikor létrejön egy bizonyos mennyiség ezekből a vírusokból, leszűrik őket, majd egy propiolakton nevű vegyszerrel kezelik. Ez a kemikália úgy tudja roncsolni a koronavírus genetikai állományát, hogy az szaporodni már ne legyen képes, viszont a felszínén lévő, ebben az esetben értékes tüskefehérjék szerkezetét ne bántsa (ellentétben például a hőkezeléssel – gondoljunk csak egy tojásrántottára). Miután a tudósok megállapítják, hogy a vírus megfelelő módon inaktiválódott, összekeverik úgynevezett adjuváns szerekkel, majd az egész koktélt beletöltik egy fecskendőbe, majd uzsgyi, ki is kerülhet a termék a piacra.

No, de álljunk meg egy pillanatra. Tudom, hogy sokan feltették maguknak a kérdést, hogy mik azok az adjuváns szerek. Miért kell őket alkalmazni? Kell-e félnünk ezektől az alumíniumsóktól? Ez tényleg azt jelenti, hogy fémet juttatnak a szervezetünkbe (stb.)? Meg kell nyugtassak mindenkit: attól, hogy az internet korát éljük, már évtizedekkel ezelőtt is alkalmaztak az oltóanyagokban adjuváns anyagokat, különböző alumíniumsókat. Egyrészt az alumínium mint fém az izomszövetbe adva egyáltalán nem káros a szervezetre nézve. Vashiányos vérszegénység esetén sem szöget nyalogatunk, hanem a vasnak egy megfelelő formáját juttatjuk a szervezetbe. Ugyanez igaz az alumínium esetén is, a fecskendőben lévő fémsónak semmi köze a vasárnapi csirkesült lefedésére szolgáló alumíniumfóliához.

Még amikor a vakcinagyártás gyerekcipőben járt, észrevették, hogy nem mindegyik oltóanyag-szériára reagálnak az emberek ugyanúgy. Némelyik sorozat esetében nagyobb immunválaszt produkáltak a páciensek. Idővel észrevették, hogy a kevésbé tisztább berendezésekben készült szerek hatásosabbak voltak sterilebb társaiknál (fuj!). De hogy mégse épüljön ez az elmélet a higiéniamentesség alapjaira, a kutatók elkezdtek foglalkozni ezzel a fenoménnel. Rájöttek, hogyha vegytiszta (!) alumíniumsókkal vegyítik az inaktivált kórokozókat egy fecskendőben, akkor hatásosabb vakcinát tudnak előállítani. És hogy miért? Még ma sem igazán tisztázott a dolog. Nagy valószínűséggel ezek a sók az elsőként a „fertőzéshez” érkező fehérvérsejtek halálát okozzák. A felszabadult fehérvérsejt DNS-molekulák azt a jelzést küldik a szervezetnek, hogy nagy a baj, akkora, hogy az elsőként megérkezett kórokozókat elpusztítani kívánó sejtek meg is semmisültek. A szervezetnek ez azt jelenti, hogy még nagyobb elánnal kell küzdenie az egyébként küzdeni nem képes vírusok ellen. Így nagyobb immunreakció jön létre, és sikeresebbé válik maga az immunizáció.

És hogy miért van szükség az elölt vírusokat tartalmazó oltóanyagoknak rásegítésre, míg modernebb társaiknak nincs erre szükségük? Azok az emberek, akik átestek a betegségen, akár másodszorra is elkaphatják a COVID–19-et. Pont ezért érdemes a betegségen átesett személyeknek is felvenni a védőoltást, mert a szervezet önmaga nem képes olyan hosszan megőrizni az immunválaszhoz szükséges memóriát, amilyenre nekünk szükségünk lenne rá. És mivel a hagyományos vakcinákban is ugyanaz a vírus van (csak legyengítve), mint amelyek az igazi betegséget alakítják ki, adjuváns anyagok nélkül pont olyan rövid ideig tartana a hatásuk, mintha csak átestünk volna a COVID–19-en.

Végezetül engedjenek meg néhány saját gondolatot. Bár hangsúlyoztam, hogy a vakcinák kiválasztásában nagy segítséget nem fogok nyújtani, amellett viszont kiállok, hogy a vakcinációra szükség van, legyen az bármilyen eredetű vagy hatásmechanizmusú.

Végül még felhívom a figyelmüket dr. Miloš Babić molekuláris és neurobiológus oltással kapcsolatos gondolataira. Nagyon tetszenek, és szeretném, ha önök is elvinnék magukkal útravaló gyanánt: „Ez pont olyan, minthogyha az ember az égő házban a füsttől fuldokolva azon gondolkodna, ki merjen-e menni az esőbe és szélbe, attól rettegve, hogy megázhat a haja, és talán meg is fázhat.”


(A cikk csak tájékoztató jellegű, és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)