2021. március 6., szombat

Whisky készül Szenttamáson

Néhány év sikertelen próbálkozás után Milan Miloševnek megvalósult az álma

A két világháború között több tíz, a második világégést követően pedig már több mint 100 kocsma működött Szenttamáson, ahol a közismert világitalok mellett a legkedveltebb és legmenőbb a helyi eperpálinka volt. A szenttamási fehér és fekete eperből készült, illatáról és minőségéről híres pálinka évtizedekig a régió egyik közkedvelt itala volt, sokan gyógyító hatásáról beszéltek, fertőtlenítőszerként, vízzel higítva pedig lázcsillapítóként ismerték. Azóta sokat változott a világ, az eperfákat kivágták, a kocsmákat bezárták, a modern kor új érdeklődést, új szokásokat és persze új italokat hozott a dél-bácskai kisvárosba. A legújabb fejlemény például az, hogy a világ legismertebb szeszes italának, a whiskynek a gyártását már Szenttamáson is elkezdték.

Milan Milošev végzettségét tekintve okleveles agronómus és informatikai menedzser, tíz éve informatikai kellékeket árusító üzlete van a város központjában. Családja mezőgazdasággal foglalkozik, és mint mondta, 5-6 évvel ezelőtt ez adta neki az ötletet a whisky előállításához.

− Azt mindenki tudja, hogy a jó whisky alapanyaga az árpa, illetve a gabona. Európa legjobb minőségű földjei éppen Szenttamáson vannak, ezért az itt megtermelt gabona: a búza, a kukorica és az árpa kiváló alapanyaga (lehet) az egész világon népszerű italnak. Mint említettem, 5-6 éve született meg az ötlet, hogy próbálkozni kellene a whisky előállításával, fogalmam sem volt azonban arról, hogyan fogjak hozzá. A szakirodalom gyűjtésével és tanulmányozásával kezdtem, több vegyésztechnológussal is felvettem a kapcsolatot, de akkoriban minden túl bonyolultnak tűnt, olyannyira, hogy párszor megfordult a fejemben, inkább felhagyok az egésszel. Végül nem adtam fel, és egy év folyamatos kísérletezést követően jutottam el az erjedésig és a lepárlásig. Mindkettőnél ,,menet közben” több kudarc is ért, rájöttem azonban, hogy hol tévedtem, hogyan lehet javítani a minőséget és a színt, csökkenteni az alkoholtartalmat stb., és 4 évvel ezelőtt megtörtént az első „áttörés”. Ami a technológiát és a minőséget illeti, úgy érzem, jelenleg közel vagyok a skót és az ír whiskyhez – minden értelemben.

Milan Milošev a saját készítésű whiskyvel (Paraczky László felvétele)
Milan Milošev a saját készítésű whiskyvel (Paraczky László felvétele)

A szakmai titkokat félretéve próbáld meg összefoglalni, hogy (szerinted) mi a legfontosabb a minőségi whisky előállításánál?

– Az ún. malátawhisky lepárlását céloztam meg, erre alapoztam a gyártást. Az amerikaiak inkább a kukorica, a skótok és az írek pedig az árpa és a rozs „alapanyag” felé hajlanak. Véleményem szerint a legjobb és a legminőségibb alap a 100 százalékos árpamaláta, jelenleg is ezzel dolgozok. A 60 fokos szesz belülről égetett tölgyfahordókba kerül, itt kapja meg két-három év után az igazi ízt és aromát. Eleinte nem voltak ilyen nagy hordóim, de később sikerült vásárolni néhányat.

Végül hogyan született meg a Prvi Srbobranski viski (Első szenttamási whisky)?

– Több ismerősöm is „keresztapa” volt a név kiválasztásánál és a címke elkészítésénél, de a gyártási folyamatnál is, amely ismétlem, bonyolult, összetett és egyáltalán nem könnyű, hiszen fizikai munkára/munkaerőre is szükség van. Jelenleg 2 és 7 dl-es kiszerelésbe csomagolom az italt, a kisebb is gyorsan népszerű lett, hiszen kis helyen elfér.

Mik a tervek? Le kell védeni a márkát? Gondolkoztál-e esetleg a nagybani/ipari előállításon?

– Természetesen hosszabb távra tervezem az ital készítését, de egyelőre nem szeretném iparosítani. Szerintem a házilag, kisebb mennyiségben elkészített ital minőségibb, finomabb, mint amikor nagyban készül. Lehet, hogy csak én gondolom így. A fő cél az, hogy Szenttamáson ismét legyen egy ismert márkajegy, amelyet a minőségéről jegyeznek meg az emberek. Arra kell tehát törekedni, hogy jó minőségű alapanyagból még jobb ital készüljön, és erre a jelen pillanatban minden feltétel adott. Hároméves italt csomagoltam a minap. Meg kell kérdezni azokat, akik megkóstolták.

A szenttamási (ital)szakértők szerint jégkockával a legjobb. Megkóstoltuk. Tényleg finom.